A Nyugat eszközévé vált az EBESZ?

Számos jele van annak, hogy a Jaltában megalapozott világrendet meghaladta az idő. Elég csak figyelni a régi berendezkedést tükröző nemzetközi szervezetek körüli vitákat. Az ENSZ, amelyet az Egyesült Államok immár jó ideje látványosan mellőz, a Biztonsági Tanács kibővítésével próbál lépést tartani a korral. Hasonló módon reformok kezdeményezésével igyekszik megfelelni az új kihívásoknak a tekintélyében megcsappant, harminc éve a Kelet és a Nyugat közeledésének terepeként létrejött Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). A közelmúltban terjesztette javaslatait a szervezet állandó tanácsa elé az a héttagú szakértői csoport, amely új ötletekkel igyekszik hatékonyabbá tenni a munkát.
Az EBESZ-t az elmúlt időben több irányból is éles támadások érték. Egyes nyugati vélemények szerint a kommunizmus összeomlásával a szervezet betöltötte küldetését, míg Oroszország azt rótta fel, hogy hatalmi érdekek érvényesítésének eszköze lett a Nyugat kezében, s alapvetően a Kelet kárára kettős mércét alkalmaz a választások megfigyelésekor. Moszkva keményen hangot adott elégedetlenségének, s mindezt nyomatékosítva májusig blokkolta az idei költségvetés elfogadását, cselekvésképtelenné téve a szervezetet. Oroszország immár valamivel békülékenyebb hangot üt meg, a soros elnökséget betöltő Szlovénia külügyminiszterének, Dimitrij Rupelnek azonban a tegnapi újabb moszkvai egyeztetésén orosz kollégája, Szergej Lavrov lényegében megismételte országa fenntartásait. A feszültség az ukrajnai „narancsos forradalom” után vált kitapinthatóvá, Moszkva ugyanis megelégelte az eddigi gyakorlatot, és úgy vélte, az EBESZ a nyugati érdekek mentén beavatkozott a választások menetébe. A szervezet markánsan jelen volt a kirgizisztáni és korábban a grúziai választásokon is, míg például nem nagyon hallatta a hangját a tisztának hasonlóan nem mondható iraki és afganisztáni voksolások után. Moszkva másképp értelmezné a helyi konfliktusok kezelésében való részvételt is, hiszen szerinte a posztszovjet térség ilyen válságainak megoldásában ugyancsak kidomborodik az EBESZ részrehajlása.
Megfigyelők szerint e konfliktus a reformokkal nem oldható fel, hiszen az ellentét elvi alapú: Moszkva a biztonságra, a Nyugat pedig az emberi jogokra helyezné a hangsúlyt. Úgy vélik, az EBESZ jövője attól függ, a két fél számára e keret megfelelőbb lesz-e a konzultációkra, mint a többi fórum.