Intő példaként értékelik az európai villamosenergia-rendszerek üzemeltetői a májusi moszkvai áramszünetet. Oroszországban gyakorlatilag ugyanaz ismétlődött meg, ami 2003-ban előbb az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában: a rendszerből kiesett egy elem, majd az üzemzavar végigsöpört szinte a teljes hálózaton. Bár a regionálissá formálódó európai hálózatok – részben a tavalyelőtti tapasztatok nyomán tett erőfeszítések eredményeként – egyre inkább képesek az együttműködésre, több szakértő is úgy véli, hogy a szűkös tartalékok miatt a helyzet minden pillanatban közel áll az összeomláshoz. Különösen nyáron, a légkondicionáló berendezések szezonjában hiányzik a megnyugtató áramtöbblet. A problémát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy együttműködés ide vagy oda, július elején Franciaország teljes egészében leállította Németországba irányuló áramexportját, de ugyanekkor
Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában is épp elegendő maradt a kapacitás, Svájcban pedig kétszer is leállt a vasúti közlekedés áramkimaradások miatt.
Az elmúlt években az egyes európai országok inkább vetélytársként, mint partnerként viselkedtek a kontinens energetikai piacán. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, nem elég a szándék, de először is új erőműveket és határkeresztező kapacitásokat kellene létesíteni, másodszor pedig összehangolt tervet kellene készíteni arról, miként működjenek együtt a nemzeti rendszerirányítók. A technikai szabályozás már megoldott, de hogy az erre épülő kereskedelmi folyamatok hogyan működnek, az ma csupán kétoldalú megállapodások vagy kialakult szokások függvénye. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek vezérigazgató-helyettese szerint a harmonizációban nagy előrelépést jelentene egy határokon átnyúló, virtuális rendszerirányító felállítása. – Az egyes rendszerirányítók ma a saját rendszerükre vonatkozóan döntenek. A régi KGST rendszerben is ugyanez volt érvényben, de volt egy regionális, magasabb szintű irányítóközpont, egy központi diszpécserszervezet, ami Prágában székelt, és ami a szervezetek közötti adattovábbítást, harmonizációt, adategyeztetést segítette. Valami hasonlóra lenne szükség most is – nyilatkozta a szakember. Gerse úgy gondolja, hogy a Magyarország „felett” is működő virtuális rendszerirányítás alá tartozna a régió országain túl Ausztria és Németország is.
Magyarországot az idén még elkerülte a tartós, harminc fok feletti kánikula, de a szakemberek szerint tartós áramszünetre akkor sem kell számítanunk, ha ez mégis bekövetkezik. A hazai áramellátás ugyanis az európai átlag tartalékainak kétszeresével rendelkezik.
Drágul az import.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!