Intő példaként értékelik az európai villamosenergia-rendszerek üzemeltetői a májusi moszkvai áramszünetet. Oroszországban gyakorlatilag ugyanaz ismétlődött meg, ami 2003-ban előbb az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában: a rendszerből kiesett egy elem, majd az üzemzavar végigsöpört szinte a teljes hálózaton. Bár a regionálissá formálódó európai hálózatok – részben a tavalyelőtti tapasztatok nyomán tett erőfeszítések eredményeként – egyre inkább képesek az együttműködésre, több szakértő is úgy véli, hogy a szűkös tartalékok miatt a helyzet minden pillanatban közel áll az összeomláshoz. Különösen nyáron, a légkondicionáló berendezések szezonjában hiányzik a megnyugtató áramtöbblet. A problémát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy együttműködés ide vagy oda, július elején Franciaország teljes egészében leállította Németországba irányuló áramexportját, de ugyanekkor
Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában is épp elegendő maradt a kapacitás, Svájcban pedig kétszer is leállt a vasúti közlekedés áramkimaradások miatt.
Az elmúlt években az egyes európai országok inkább vetélytársként, mint partnerként viselkedtek a kontinens energetikai piacán. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, nem elég a szándék, de először is új erőműveket és határkeresztező kapacitásokat kellene létesíteni, másodszor pedig összehangolt tervet kellene készíteni arról, miként működjenek együtt a nemzeti rendszerirányítók. A technikai szabályozás már megoldott, de hogy az erre épülő kereskedelmi folyamatok hogyan működnek, az ma csupán kétoldalú megállapodások vagy kialakult szokások függvénye. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek vezérigazgató-helyettese szerint a harmonizációban nagy előrelépést jelentene egy határokon átnyúló, virtuális rendszerirányító felállítása. – Az egyes rendszerirányítók ma a saját rendszerükre vonatkozóan döntenek. A régi KGST rendszerben is ugyanez volt érvényben, de volt egy regionális, magasabb szintű irányítóközpont, egy központi diszpécserszervezet, ami Prágában székelt, és ami a szervezetek közötti adattovábbítást, harmonizációt, adategyeztetést segítette. Valami hasonlóra lenne szükség most is – nyilatkozta a szakember. Gerse úgy gondolja, hogy a Magyarország „felett” is működő virtuális rendszerirányítás alá tartozna a régió országain túl Ausztria és Németország is.
Magyarországot az idén még elkerülte a tartós, harminc fok feletti kánikula, de a szakemberek szerint tartós áramszünetre akkor sem kell számítanunk, ha ez mégis bekövetkezik. A hazai áramellátás ugyanis az európai átlag tartalékainak kétszeresével rendelkezik.
Drágul az import. Az emelkedő importáraknak tulajdonítja az MVM, hogy legutóbbi kapacitásaukciója jóval sikeresebb volt az eddigieknél. Az árverésen 70 megawattnyi völgyidőszaki kapacitás kelt el 9,30 forintos kilowattóránkénti áron. Csúcsidőszaki teljesítményből 54 megawattnyit kötöttek le a vevők, 10,42 forintos átlagáron.
