Átszabhatja a médiát a Valerie Plame-ügy

Bár az Egyesült Államok iraki inváziójának és a több mint két éve tartó megszállásnak nem vették elejét a sajtóban megjelent cikkek ezrei, egy ezzel összefüggő, Valerie Plame CIA titkos ügynök felfedését eredményező kiszivárogtatás jelentős változásokat hozhat az amerikai média működésének rutinjába.

Szemlélve az amerikai média tudósításait az a benyomása lehet a külső megfigyelőnek, hogy kizárólag politikai csatározásról van szó. Az ellenzékben lévő demokraták Karl Rove-nak, az elnök vezető kampánytanácsadójának, jelenlegi fehér házi kabinetfőnök-helyettesnek a távozását követelik, mert szerintük kiszivárogtatásával ő fedte fel a titkos ügynök személyazonosságát a sajtónak. Az amerikai törvények értelmében büntetendő cselekményre az iraki inváziót követő időkben került a sor, és a vádak szerint a tanácsadó ezzel a titkos ügynök férjén akart bosszút állni, amiért az egy cikkben kritizálta az iraki háború mellett felhozott kormányzati érveket. A férj, Joe Wilson korábban Afrikában nagykövetként teljesített szolgálatot, majd 2002-ben a CIA megbízására látogatott Nigerbe, ahol ellenőrizte azokat a feltételezéseket, melyek szerint Szaddám Huszein rezsimje ott uránt kísérelt meg beszerezni. Megállapítása nem támasztotta alá a titkosszolgálat értesüléseit, mégis amikor George W. Bush 2003 januárjában az eljövendő invázió mellett érvelt, az afrikai beszerzési kísérletet is megemlítette.
Nyolc nappal azután, hogy Wilson kritikus publicisztikája 2003 júliusában megjelent a The New York Timesban, Robert Novak újságíró – két meg nem nevezett kormánytisztviselőre hivatkozva – cikkében felfedte feleségének személyazonosságát, azt állítva, hogy ő küldte férjét Nigerbe a titkos munka elvégzésére. Bár Novak volt az első, aki Valerie Plame-et felfedte, a CIA által 2003 októberében kezdeményezett büntetőügy szenvedő alanya két másik újságíró, Matthew Cooper (Time) és Judith Miller (The New York Times) lett, akik szintén foglalkoztak az üggyel. Míg Cooper és lapja együttműködése miatt szabad maradhatott, a forrását védő Miller már két hete börtönben van. Az ügy sajtóra gyakorolt hatását maga Cooper vázolta fel a minap: szerinte azzal, hogy a bíróság forrása kiadására kényszerítette szerkesztőségét, a jövőben el fogja riasztani azokat, akik kényes ügyekben név nélkül hajlandók nyilatkozni. Márpedig ez a nagy múltra visszatekintő bizalmi rendszer az amerikai média működésének egyik alappillére.