Az olimpiai játékok fekete krónikája

Egyetlen kapcsolódási pontja sem volt egymással az olimpiának és a terrorizmusnak 1972. szeptember 5-ig. Ekkor azonban a müncheni játékok 11. napján a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet öt tagja átmászott az olimpiai falu kerítésén, és túszul ejtette az izraeli sportolókat. Követelték, hogy Izrael engedje szabadon 200 bebörtönzött társukat, majd nekik és túszaiknak adjanak szabad elvonulást Nyugat-Berlinbe. Az akció megkezdése után 16 órával a terroristák két helikopterrel a Münchentől 70 kilométernyire lévő Fürstenfeldbruck repülőterére repültek, ahol összecsaptak a német rendőrség mesterlövészeivel; a tűzharcban kilenc izraeli sportoló és öt palesztin gerilla halt meg.
A tiltakozások ellenére az olimpiát nem rekesztették be, és e döntéshez Avery Brundage, a NOB akkori elnöke így adta meg az ideológiát: „Meg vagyok győződve arról, hogy a világ közvéleménye egyetért velem, nem engedhetjük meg, hogy egy maroknyi terrorista megsemmisítse a nemzetközi együttműködés és jó szándék eme alapköveit. Az olimpiának folytatódnia kell!”
A politika a következő játékokra bojkott formájában vetett árnyat: 1976-ban Montrealból a fekete-afrikaiak, 1980-ban Moszkvából az Egyesült Államok, az NSZK és számos kisebb, az amerikai érdekszférához tartozó állam sportolói, 1984-ben Los Angelesből pedig Románia és Jugoszlávia kivételével az úgynevezett szocialista blokk versenyzői hiányoztak. Szöulba (1988) és Barcelonába (1992) visszatért a majdnem teljes nemzetközi mezőny és a béke – bár Kuba nem indított csapatot Dél-Koreában –, az olimpiai fekete krónika mindmáig utolsó fejezete 1996-ban Atlantában íródott.
A nyolcadik napon a látogatóktól hemzsegő olimpiai parkban egy bombarobbanás egy halálos áldozatot követelt, ám a cselekmény motivációját azóta sem sikerült felderíteni, így csak találgatni lehet, ki és mi ellen irányult. Az olimpia hangulatát azonban napokra tönkretette, először a metróban keltett pánikot egy gazdátlan csomag, majd az uszoda egyik lelátójáról menekültek el az állítólag furcsa zajt észlelő nézők.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerdán – 117. ülésén Szingapúrban Párizzsal, Madriddal, New Yorkkal és Moszkvával szemben – ítélte oda Londonnak a 2012-es nyári játékok rendezési jogát, így a tegnapi terrorcselekmények a NOB-ot és annak tagjait is megdöbbentették. A testület hivatalos állásfoglalást még nem adott ki, ezzel valószínűleg megvárja a vizsgálatok végét. Jacques Rogge, a NOB elnöke részvétét fejezte ki Tony Blair brit miniszterelnöknek és Ken Livingstone londoni polgármesternek, majd kijelentette: „Megrémít, hogy egy olimpiai város szívében történt ez a szörnyűség. Sajnos nincs teljesen biztonságos hely a világon, senki nem állíthatja, hogy az ő lakóhelye biztonságosabb lenne a játékok szempontjából. Nem látok összefüggést szerdai döntésünk és a csütörtöki események között. Ha így lenne, a támadók egy nappal korábbra időzítettek volna.” A NOB emellett egyelőre beérte egy közlemény kibocsátásával, amelyben hangsúlyozza meggyőződését, hogy a 2012-es játékokra a szervezők képesek lesznek biztonságos feltételeket teremteni a brit fővárosban.
Ennél sokkal sürgetőbb a feladatuk a hét végi autós gyorsasági világbajnokság, a Formula–1-es Brit Nagydíj szervezőinek, akik tegnap válságülést hívtak össze, s azon határoztak a biztonsági intézkedések szigorításáról. Az illetékes testület folyamatosan egyeztet a rendőrséggel, ám egyelőre nem merült fel a futam elhalasztásának lehetősége. „Természetesen mindent megteszünk a biztonságért. Ugyanakkor leszögezem: nincs okunk a pánikra” – mondta John Hurton, a nagydíj sajtófőnöke. A hét végén a silverstone-i viadal lesz a legnagyobb sportesemény Nagy-Britanniában, az előzetes jegyeladások alapján vasárnap 100 ezren látogatnak ki a legendás pályára.