A német igazságszolgáltatás különös védelmet biztosít saját állampolgárainak. Mindaddig, amíg az idevágó törvényt a parlament nem módosítja, a feltételezett bűnöző nem adható ki külföldi államnak. Az alkotmánybíróság döntését nagy érdeklődés előzte meg, hiszen közvetett módon arra a kérdésre adott választ, vajon az EU igazságszolgáltatása mennyiben azonos a tagországok jogszabályaival. A bírák meglátása szerint az EU nincs megfelelő tekintettel a német gyanúsítottak védelmét szolgáló alaptörvényre, és így Darkanzanlit, aki a spanyolok megítélése szerint pénzügyi segítséget nyújtott az al-Kaida terrorszervezet Hamburgban felkészített csoportjának, és azt logisztikailag is támogatta, nem lehet kiadni. A spanyol bíróság – amenynyiben sikerül bizonyítania a vádat – tizenkét évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rá. A karlsruhei testület döntése utal azokra a különbségekre, amelyek az EU-tagállamok jogszabályai között fennállnak. Így Kay Nehm német főállamügyész azért nem indíthatott eljárást a szíriai származású üzletember ellen, mert röviddel ezelőtt még nem volt büntethető senki sem azért, mert külföldi terroristacsoport tagjaként került a biztonsági szervek fókuszába.
Német szakértők meglátása szerint az alkotmánybíróság döntése visszaesést jelent az EU belügyi és igazságügyi integrációs fáradozásaihoz képest. A tagállamok továbbra is számtalan nemzeti illetékességgel rendelkeznek, igazi egységről egyelőre szó sem lehet. Brüsszel igyekezett azonnal ellenvéleményt nyilvánítani, és kifejezésre juttatni, hogy az európai uniós elfogatási parancs intézményét nem érinti a Karlsruhéban született határozat. A német alkotmánybíróság sokkal inkább azt a német jogszabályt minősítette elfogadhatatlannak, amely megakadályozza az uniós elképzelés átültetését a hazai jogrendbe.
külügyi egyeztetés. Brüsszelben tanácskoztak tegnap az Európai Unió külügyminiszterei. Jack Straw brit külügyminiszter a megbeszélésen visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az iraki háborúban az Egyesült Államok szövetségeseként részt vevő országokat nagyobb eséllyel érhetik terrortámadások, mint más nemzeteket. A találkozón Horvátország csatlakozása érdekében lobbizott Magyarország, mondván, még a brit elnökség idején, azaz december 31-ig el kell kezdeni a tárgyalásokat Zágrábbal. (MN)
