BT-tagság nélkül marad Afrika?

Újra napirenden van az ENSZ Biztonsági Tanácsának bővítése. A hosszú évek óta húzódó vitában fordulatot jelenthet, hogy a jelek szerint az amerikaiak a maguk részéről egyelőre nem támogatják a bővítési folyamatot. Az Afrikai Unió javaslata 26 BT-tagot irányzott elő.

New Yorkban egyelőre még semmi sem dőlt el, de a bővítési terveket illetően immáron hivatalosan is számolni kell az amerikaiak ellenérzéseivel. Pedig nem is olyan régen még a 191 tagú világszervezet szinte valamennyi tagja egyetértett azzal, hogy reformokra szükség van. Különösen érvényes ez a második világháború végén kialakult politikai erőviszonyokat tükröző Biztonsági Tanács (BT) összetételének újragondolásakor.
Kik is kerülnének képbe a bővítés esetén? Brazília, Németország, Japán és India, az úgynevezett G4-csoport közös kezdeményezése azt irányozza elő, hogy a BT hat új, vétójog nélküli állandó és négy új nem állandó taggal bővüljön. Az 53 tagú Afrikai Unió javaslata 26 BT-tagot irányoz elő, hat új, vétójoggal bíró állandó taggal, közülük kettő afrikaival. Egy harmadik kezdeményezést a G4-csoport „vetélytársai” nyújtottak be; Argentína, Olaszország, Pakisztán, Mexikó és Dél-Korea elképzelése szerint a BT tíz hellyel bővülne, amelyek közül egy sem lenne állandó tagsági hely.
Sokféle elképzelés akad tehát, a végső szót mégis az Egyesült Államok mondhatja ki, hiszen az egypólusú világrendszerben aligha lehet érdemi döntést hozni Washington jóváhagyása nélkül. Az amerikai külügyminisztérium egy vezető tisztviselője most arra kérte az ENSZ közgyűlésén részt vevő, a Biztonsági Tanács reformját sürgető küldötteket, hogy ne szavazzák meg a testület széles kibővítését célzó javaslatokat. Nicholas Burns politikai ügyekben illetékes külügyi államtitkár egyfajta sokkhatást okozott a különböző tervezeteket kovácsoló országok és országcsoportok körében, amikor New Yorkban kijelentette: túl korai a jelenleg tizenöt tagú BT kibővítése. Az amerikai külügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy a BT esetleg két állandó taggal való bővítését tartja elképzelhetőnek. Burns szerint a világszervezet szeptemberi csúcstalálkozója előtt fontosabb változtatásokról is dönteni kell az ENSZ-ben. Egyébként is – tette hozzá –, ha a BT reformja több mint egy évtizede nem történt meg, pár hónap már nem számít a legfontosabb kérdéseket illetően.
A jelenlegi erőviszonyok alapján csak azt lehet biztosra venni, hogy Washington támogatná Japán állandó tagságát, de másokról még nem nyilatkozott. Nem érdek nélkül teszik ezt sem persze: a térségben viharos gyorsasággal emelkedő Kína ellensúlyozására az amerikai adminisztráció minden eszközzel segíti Japánt, legalábbis addig a pontig, amíg a status quo fennáll.
Az amerikai álláspontot az ENSZ-közgyűlés többsége viszont nem tartja valódi reformnak. Több ország leszögezte már, hogy egyedül Japán BT-tagságát sosem hagynák jóvá más, például fejlődő országok BT-be juttatása nélkül. Ezen a ponton lép be a képbe a „fekete kontinens”. Az Afrikai Unió képviselői rendületlenül bíznak a jövőben, és remélik, hogy egyetértésre jutnak a G4-csoporttal a bővítésről – nyilatkozott szerdán Nigéria külügyminisztere. Hamarosan kiderül, valóban fontos-e Afrika a nemzetközi közösség számára.