Az üzemanyagárak soha nem látott magasságokba emelkedtek. Egy liter 95-ös benzinért tegnap már – az autópályák menti, hagyományosan legdrágább kutak némelyikében – a korábban csak nyár végére jelzett 275 forintot is elkérték, így lassan a 300 forintos lélektani határ átlépése valósággá válik. A drágulás közepette a gazdasági miniszter által életre hívott üzemanyagármonitoring-bizottság nem halmozza el információval a közvéleményt. A bizottság az eredeti tervek szerint azonnal felemelné szavát, ha a magyarországi és a nemzetközi árak képzése között valamilyen aránytalanság mutatkozik. Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivője arról tájékoztatott, hogy a fuvarozócégek, a szakminisztérium és a Magyar Energia Hivatal szakembereiből összeállt grémium már túl van két-három ülésen, jelentését nyilvánosságra hozta a tárca honlapján. A jelzett helyen valóban megtalálható egy „üzemanyagár-monitoring táblázatok” nevű dokumentum. Szakemberek szerint ez jelentésnek aligha nevezhető, hiszen itt csupán az Európai Bizottság rendszeresen publikált ártáblázatát találhatjuk, ráadásul a legfrissebb adat július negyedikei.
Ugyanakkor a nem naprakész táblázat is megmutatja, hogy a magyarországi árak milyen magasak. A táblázat szerint ezer liter 95-ös benzin nettó kiskereskedelmi ára július negyedikén 429,8 euró volt, ami az unió súlyozott átlagáránál mintegy három euróval alacsonyabb. Ha viszont hoszszabb időszakra tekintünk vissza, az adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar benzin nettó ára hat-hét euróval drágább ezerliterenként az uniós átlagnál. A velünk együtt uniós taggá vált államok közül egyértelműen a legdrágábbak vagyunk. A 429 eurós magyar nettó ár idején Szlovéniában 400, Észtországban 401, Csehországban 406, Szlovákiában 416, Lengyelországban pedig 423 eurót kértek adók nélkül ezer liter 95-ös benzinért.
A hazai árak alakulása elválaszthatatlan a piacot nyolcvan százalékban uraló Mol Rt.-től. A társaság vezetői rendre hangsúlyozzák, hogy áraikat tisztán a piac feltételei diktálják. A Gazdasági Versenyhivatal legutóbbi vizsgálata is azt állapította meg, hogy a Mol nem élt vissza piaci helyzetével. Mindezek ellenére a legfrissebb hírek szerint újabb vizsgálat várható, mégpedig azért, mert a Mol szerdán nagyobb mértékben emelte meg a tőle vásárló egyéb olajtársaságok felé nagykereskedelmi árait, mint amennyivel két nappal korábban saját kútjainak egy része vitte fel a kiskereskedelmi árakat. Ha a vásárló cégek teljes mértékben beépítik áraikba a Mol emelését, biztosan drágábbak lesznek konkurensüknél, ha viszont nem, nyereségük lesz kevesebb. Varga István, a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre azt közölte, hogy korábban még sosem állt elő a mostanihoz hasonló helyzet. A Molon kívüli alternatív beszerzési források már eddig is szűkösek voltak, és mivel a kormány július elsejével komoly többletadót rótt ki a nem kénmentes üzemanyagokra – a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóiban kénmenteset párolnak le –, a beszerzési lehetőségek még tovább zsugorodtak.
PM Orban: The Moment of Truth Comes Tomorrow
