Rendkívüli állapotot hirdettek Florida után Mississippiben és Alabamában is az Egyesült Államokban, és több mint 1,2 millió ember evakuálását kezdték meg, mert a hét közepe óta a karibi térségben pusztító Dennis hurrikán lapzárta után valahol Alabama és Florida határán partot ért, és várhatóan mindhárom állam és Georgia egyes részein is végigsöpör majd. Hasonló lesz az útja, mint a tavaly szeptemberben arrafelé tomboló Ivan hurrikáné, amelynek nyomait sok helyen még mindig nem sikerült eltüntetni. Az Ivan gyengébb vihar volt, mint a Dennis, mégis, a Chicago Tribune szerint ötvenkét embert ölt meg és kétmilliót hagyott elektromos áram nélkül, miközben több ezer épületet rongált meg, hétmilliárd dolláros kárt okozva. A Dennis utoljára Kubában járt, ahol óránként 240 kilométeres sebességgel tekeregve és körülbelül 25 kilométert megtéve hatalmas pusztítást végzett. A kommunista ország elnöke, Fidel Castro – mint megírtuk – csütörtökön televíziós beszédben nyugtatgatta népét, azt ígérve, hogy valamennyi kár azért keletkezik majd, de Kuba olyan jelentős szervezési és védelmi tervvel rendelkezik, mint az óramű. Nem lett igaza, a szigetországban több mint tucatnyian életüket vesztették; a vihar épületeket rongált meg, távvezetékeket tépett el. Castro elnök tíz elhunytat említett a vihar elvonulta után tartott újabb televíziós beszédében. A BBC és a nagyobb hírügynökségek, mint például a Reuters úgy tudják, hogy Haitin és Kubában együtt legkevesebb harmincketten haltak meg. A mérleg egyelőre azért sem lehet teljes, mert egyedül Haitin – ahonnan szintén tíz elhunytat jelentettek – több mint száz embernek veszett nyoma.
Az ötös osztású Saffir–Simpson-skálán mérve négyes erősségű szélvihar (az Ivan hármas fokozatú volt) sebessége Kubát elhagyva és a Mexikói-öböl vize fölé érve 240 kilométerről 145-160-ra mérséklődött, de a meteorológusok számításai szerint a szárazföld felé haladva újból lendületet vett az Államok partjainál.
Helyi televíziók szorgosan dolgozó embereket mutattak: volt, aki háza ablakait deszkázta be, mások homokzsákokat raktak egymásra, a hurrikánt – szokás szerint – megelőző özönvízszerű eső okozta esetleges áradásra készülve. A félelem nem alaptalan, néhány napja a hatalmas felhőket maga előtt toló, Dennis rövid idő alatt hatalmas mennyiségű csapadékot zúdított Kuba keleti partjaira. Néhány bolt rendkívüli akciókat tart, azok, akik nem hagyták el otthonukat, tartós élelmiszereket és a túléléshez nélkülözhetetlen egyéb dolgokat halmoznak fel.
A Floridai-félsziget déli, délkeleti partjait éppen csak súrolta a szélvihar, mégis otthonok százezreiben nem volt elektromos áram – adta hírül az AFP. A térséget a Dennis széle „simította meg”, a vihar belsejéhez képest ott jóval gyengébb erejű, 160 kilométeres szél fújt, ami fákat tépett ki tövestül és villanypóznákat döntött ki.
„Komoly a helyzet. Ez egy nagyon veszélyes vihar” – jelentette ki Jeb Bush, Florida kormányzója, az amerikai elnök öccse egy sajtótájékoztatón.
Az amerikai parti őrség jelentése szerint egy hajósnak több mint tíz órát kellett úsznia Key West közelében, míg elérte a szárazföldet, miután vitorlását elsüllyesztette a hatalmas szélvihar.
A miami székhelyű National Hurricane Center jelentése szerint az Atlanti-óceánon keletkezett idei első hurrikán sohasem látott erősségűvé formálódhat útja közben. A hasonló meteorológiai jelenségeket 1851 óta jegyzik Észak-Amerikában.
Ítéletidő Kínában is. Évszázada nem látott heves esőzések okoztak áradásokat Kína délnyugati felében, ahol legkevesebb huszonkilencen vesztették életüket, heten pedig eltűntek az ítéletidőben. Dazhou városban, ahol a víz sok esetben a házak harmadik szintjéig ért, mintegy huszonhatezer épület dőlt össze – írta a BBC. A térségből hozzávetőleg negyedmillió embert költöztettek biztonságosabb vidékre, felfegyverzett rendőrök és a kormány erőinek segítségével. A kommunista ország déli felében megszokottak a nyár közepi áradások, ilyen mértékű pusztítást azonban régen nem élt meg a környék. Az év első felében több mint hatszázan vesztették életüket ilyen természeti csapásokban. (G. B.)
