A második alkalommal kiadott Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben című, az MTI-hez kedden eljutatott dokumentumban az Európai Unió intézményeinek jogállamiságot sértő gyakorlatait mutatják abból az alkalomból, hogy az unió nyilvánosságra hozza Magyarországra is vonatkozó jogállamisági jelentését.
Fotó: AFP
Az elemzésben kiemelik, hogy a „jogállamiság” fogalma nem rendelkezik egységes definícióval. A Velencei Bizottság is pontos definíció helyett a jogállamiság alappilléreinek a beazonosítására vállalkozik, amelyek
- a törvényesség,
- a jogbiztonság,
- a hatalommal/hatáskörrel való visszaélések megelőzése,
- törvény előtti egyenlőség és a diszkriminációmentesség,
- valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.
Habár a jogállamiság kérdéskörét az elmúlt időszakban kiemelt figyelem kísérte, kevesebb szó esett arról, hogy az unió intézményrendszerének és működésének is jogállamisági keretek között kell megvalósulnia – hívták fel a figyelmet.
A feltárt jogállami visszásságokat négy területre csoportosították: következmények nélküli korrupciós esetek ássák alá az EU intézményeibe vetett bizalmat, az összeférhetetlen pozíciók halmozásában a visszaélés tartós kockázata áll fenn, átláthatatlan módon zajlik az uniós pénzek NGO-kba való kiszervezése, és súlyosan sérti a jogbiztonságot a rendszerszintű kettős mérce.
Ezek a kockázatok összefüggnek az uniós intézmények működésében beazonosítható szerződésellenes gyakorlatokkal, az önkényes és lopakodó hatáskörtúllépésekkel, valamint az intézményekben elharapódzó korrupcióval, amelyeket több esetben is az intézmények átláthatatlan működése, elégtelen belső szabályai, valamint a számonkérhetőség hiánya tesz lehetővé – állapították meg.
Az Európai Parlament működését illetően rámutattak arra a problémára, miszerint a köztörvényes bűncselekménnyel meggyanúsított EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló eljárás hosszú időn át elhúzódhat, mivel az eljárás nincsen határidőhöz kötve.
További problémaként azonosították, hogy a korrupciós botrányban érintett lobbiszervezetek továbbra is befolyásolhatják az EP munkáját, a Transparency International túlzott befolyást gyakorol a szervezetre, az európai szintű politikai pártok feloszlathatók arra hivatkozva, hogy nem tartják tiszteletben az unió értékeit, az erre irányuló eljárás során pedig kötelező szinten ki kell kérni az Európai Szocialisták Pártjához köthető alapítvány tudományos tanácsa egyik tagjának a véleményét, valamint elszigetelik a harmadik legnagyobb politikai pártot (Patrióták), ezzel akadályozva az uniós polgárokat akaratuk kinyilvánításában.
