Kezdetét vette a választási kampány. A Magyarország kirobbanó sikerét emlegető fizetett kormányzati újsághirdetések és a miniszterelnöki interjúdömping után tegnap a parlamentben folytatódott a sor. Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában az előző napok nyilatkozatait lényegében megismételve, tizenkét pontos versenyt hirdetett az Orbán-kormány és az MSZP– SZDSZ-kabinet tevékenységének elbírálására. Ezt a munkát azonban ő végezte el, így nem meglepő, hogy szerinte 10-2-re győzött a saját kormánya.
A miniszterelnök olyan kérdéseket érintett, mint például a bérek vagy a nyugdíjak változása, adók ügye, infláció, befektetések alakulása, munkahelyteremtés, út- és lakásépítés, családtámogatás vagy az államadósság növekedése. Kijelentette: a 2001-es bérekhez képest ma négyheti munkáért ötheti bért kapunk, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 30 százalékkal növekedett.
*
A kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy elhazudja az ország teljesítményét.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője reagálásában szintén az ellenzéket bírálta. Szavai szerint „tíz Pozsgay Imre és száz Szűrös Mátyás” sem feledteti a baloldali választókkal a „panelprolizást”, és a „legbájosabb új fideszes alelnök asszony” sem azt, ahogy szerinte korábban a Fidesz nyilatkozott a nőkről. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szintén ellenzéki „sikertelenségpropagandáról” beszélt, de ő azért elismerte, hogy vannak gondok is. – Ki vitatná, tisztelt képviselőtársaim, hogy a munkanélküliség magas, még akkor is, ha bőven alatta marad az Európai Unió átlagának? – tette fel a kérdést. A problémák megoldását az adócsökkentésben és a további privatizációban látta.
– Ön itt kirobbanó sikerről beszél, de vajon mit tudna mondani annak a tiszafüredi munka nélküli asszonynak, aki most már nyolc hónapja keres állást, és nem talál? – reagált Varga Mihály (Fidesz) Gyurcsány Ferenc szavaira. – Vannak olyan régiói az országnak, amelyekben egy üres állásra 30 vagy éppen 50 jelentkező jut – hangsúlyozta. „Minket irigyel Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország”, idézte Gyurcsányt a lapokban megjelent hirdetésekből Varga Mihály. – Komolyan gondolja azt, hogy egy német vállalkozó vagy egy német nyugdíjas Magyarország után ácsingózik, és irigyli azt a miniszterelnököt, akit Gyurcsány Ferencnek hívnak? – tette fel a kérdést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányfő által említett, az elmúlt öt évben megvalósult béremelések legalább fele még az Orbán-kormányhoz köthető, mint ahogy a minimálbér is akkor lett 19 500 forintról 50 000 forint. Ez az öszszeg egyébként alig emelkedett az utóbbi három esztendőben. – Önnek nem a Fidesszel, nem a parlamenti pártokkal kell viaskodnia, hanem a munkanélküliséget, az elszegényedést és az elnéptelenedő települések problémáját kell megoldania, ezzel a munkával bízták meg – hangsúlyozta Varga Mihály.
– A külföldi devizapiaci kockázati elemzések objektív mércéje alapján romlott Magyarország megítélése, tény, hogy visszacsúszott a versenyképességi pozíciónk, és hitelképességünkből is vesztettünk – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke.
Gyurcsány szavaira reagált Áder János (Fidesz) is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország versenyképessége tekintetében ugyan öt hellyel előrébb léptünk a múlt évben, ám arról a miniszterelnök elfelejtett szólni, hogy még így is három hellyel hátrébb vagyunk, mint 2002-ben. Arról szintén elfelejtett beszélni a kormányfő, hogy bár öt– hétezer lakás megépülhet a Fészekrakó program részeként egy év alatt, de a Széchenyi-terv segítségével két esztendő leforgása alatt 270 ezer család problémáját oldották meg. Az szintén az Orbán-kormánynak köszönhető, hogy 39 százalékról 19 százalékra csökkent a társadalombiztosítási járulék – hangsúlyozta Áder. Arra kérte a magyar gazdaság kirobbanó sikerével kampányoló Kóka János gazdasági minisztert, hogy ha már az adófizetők pénzét használja e célra, legalább törekedjen némi tárgyszerűségre. – Ha külföldi útjai után hazaérkezik, leszáll magánhelikopterével, megnézi 1,2 millió forintos karóráján a pontos időt, szánjon arra néhány napot, hogy elbeszélget a magyar munkaadókkal és munkavállalókkal – javasolta a miniszternek. Áder szerint az emberek kíváncsiak arra, ha Magyarország valóban kirobbanóan sikeres, akkor hogyan válhatott 60 ezer ember munkanélkülivé az elmúlt évben, és hogyan alakulhatott ilyen rendkívül kedvezőtlenül az államadósság a kormányváltás óta. Válaszában Kóka János úgy fogalmazott: jelzők helyett számokat, tüntetők helyett vitapartnert, a sikerek elhazudása helyett pedig őszinte elemzést szeretne. Az ellenzék hangos nevetése közepette azt állította, hogy a mostani kormány működése alatt több lakás épült, mint az előző ciklusban összesen.
Gyurcsány–Orbán-vita pénteken
Számpárbajra hívta tegnap Orbán Viktort, a Fidesz elnökét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő szerint ennek témája a magyar gazdaság állapota lenne. Gyurcsány a következő két hét bármelyik olyan napját jelölte meg a vita időpontjaként, amely a volt miniszterelnöknek megfelel. Orbán Viktor a Magyar Rádiónak elmondta: neki a pénteki időpont is alkalmas, amikor amúgy is találkoznak a rendszerváltás utáni miniszterelnökök a parlamentben. Azt kérte, ne értelmetlen és fölösleges vitákra fecséreljék el az erőket, hanem az ország szempontjából fontos kérdések megbeszélésére. Az ország elég nehéz helyzetben van, érdemes komolyan beszélni a bajokról és a megoldási lehetőségekről – fogalmazott. Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke is a miniszterelnökök pénteki találkozóját említette a vita lehetséges időpontjaként. Felszólította ugyanakkor Gyurcsány Ferencet, hogy az ország és az emberek érdekében állítsa le az előre hozott választási kampányt, és lássa el miniszterelnöki feladatait. Kitért arra, hogy a kormányfő megnyilatkozásaiban kétharmad részben az ellenzékről, egyharmad részben a szocialista pártról beszél, nyilatkozataiban az embereknek azonban már nem marad hely. – Nem helyes, ha a kormánynak nincsenek céljai, csak célpontjai – fogalmazott.
László Boglár kormányszóvivő először jelezte, a kormányfő a pénteki miniszterelnöki találkozót nem látja alkalmas fórumnak a vitára, majd az MTI-nek úgy nyilatkozott: Gyurcsány Ferenc szeretettel várja Orbán Viktor Fidesz-elnököt a rendszerváltás utáni miniszterelnökökkel folytatandó megbeszélést követően az Országház Munkácsy Termében.
Kiszelly Zoltán politológus: A Gyurcsány-kormány nyári látszatesemények kreálásába fogott. Ezekben nem annyira az a fontos, hogy valójában milyen a gazdaság helyzete, tehát nem annyira a „mit állítunk”, hanem a „hogyan állítjuk”. Érvényesek ezek a Kóka- és Gyurcsány-féle vitakihívásokra is. Mindez érthető, hiszen az ország gazdasági mozgástere rendkívül szűk: a konvergenciakritériumok és az euróbevezetés kemény költségvetési korlátokat képez. Emiatt nem várható kampányköltségvetés, a kapuzárás idején lényegében nincs miből osztogatnia a fordított ciklusívet bejáró, azaz a hivatalba lépésekor osztogató Medgyessy–Gyurcsány- kabinetnek.
Török Gábor politológus: A megismerhető gazdasági adatok lényegesen ellentmondásosabbak a politikusok nyilatkozatainál. A kormány és az ellenzék mára egyaránt felismerte, hogy a következő választás egyik fontos kérdése az lesz, milyen teljesítményt nyújtott a mostani, illetve az azt megelőző kormány. Vagyis a küszöbönálló választási kampány – amely minden eddiginél inkább kétpártinak, azaz két „mindenevő” gyűjtőpárt vetélkedésének ígérkezik – kulcsszavai a kompetencia, a hozzáértés lesznek. A mostani történésekben az körvonalazódik, hogy a pártok nem gyökeresen eltérő alternatív programokat versenyeztetnek majd, hanem arról próbálják meggyőzni a választókat, hogy ők volnának képesek megoldani a problémákat. Ezért kiemelten fontos, milyen Magyarország gazdasági helyzete.
