„Petőfi” és „Kossuth” repdes az elnöki iroda légterében a fejünk felett. Az egyszerűbb nevükön Sándor és Lajos papagájok (csak magyar zabot esznek) egy zöld keretes, erdei utat ábrázoló kép szélén landolnak, így az végre visszabillen az eredeti szándékok szerinti horizontális állapotába. Közben egy emelettel lejjebb, vagy feljebb (nehéz eligazodni a rádió épületegyüttesében) Kondor Katalin utolsó elnöki értekezletét tartja, ahol a megszokott irathalmazok, jegyzettömbök és kimutatások mellett némi szendvics, hatalmas torta, pezsgő és üdítő is szerephez jut. (Mielőtt bárki a költségvetésre gondolna: az elemózsia főleg otthon készült specialitásokból áll, s vélhetően ennek köszönhetően a padlizsánkrém receptje iránt is mutatkozott némi igény.) Kondor megkérdezi: Van-e olyan, amit elnökként még a két nap alatt el kell intéznem? Nos, ebben a pillanatban olyan humorba csomagolt válaszok is elhangzottak, amelyet a Magyar Nemzet újságírója nem írhat le. Gyakorlatilag viszont arról volt szó, egy-két név szerint is megnevezett politikusnak (például Feri) kellene egy állandó műsor. Aztán kézről kézre jár egy nagy vörös rózsacsokor, majd Krassó László, az elnöki iroda vezetője átadja azt a leköszönő elnöknek. Kondor Katalin irodája már amolyan körúti virágüzlethez is hasonlít, mint elárulta: a szabadságolások miatt már hetek óta tart a „búcsúztatása”, vagy inkább nevezzük köszöntésnek mindezt.
Nem ebben az írásban szeretnénk mérleget vonni a Magyar Rádió elmúlt négy évéről, de hogy a reformok következtében mi minden szolgálja már a közszolgálatiságot, csak dióhéjban: egy új gazdasági szisztéma alapján már számítógépen követhető, hogy a rádió egy-egy egysége milyen költségekkel dolgozik. Elkezdődött a vizes falú helyiségekben tárolt, töredező hangszalagok digitalizálása is, bár Kondor megjegyzi: „A kérdés messze nincs megoldva. Bár mindez a Magyar Rádió tulajdona, de a nemzet közkincse is egyben, s e célra külön költségvetési kerettel kellene rendelkeznünk.”
Korábban a rádió ének- és zenekara egyáltalán nem járt magyarlakta területekre, s még az sem volt divatban, hogy vidékre mennek, mára az vált gyakorlattá, hogy ha Budapesten adnak egy koncertet, azt a produkciót minimum egy vidéki városba is el kell vinniük. Mindez pluszkiadásokkal jár, mivel a zenekar és az énekkar négy busszal szállítható, de az sem ritka, hogy a fővároshoz közel eső településekre vonattal mennek. „Erre lett volna mindig szükség, a rádió egyik küldetése ez” – fogalmazta meg Kondor Katalin.
Közben kedves invitálás érkezik, az elnöknőt a kommunikációs csapat várja (egy másik szinten), mert szeretnének tőle elbúcsúzni.
Ahogy kilépünk az előtérbe, hallom a telefonkagylóba már egymilliószor kimondott mondatot: Elnöki titkárság, jó napot kívánok. Rövid időn belül megtudom: a rádióval kapcsolatos újságcikkek megjelenésének napján, egy-egy jó rádióműsor vagy a Névjegy sugárzását követően naponta 15-20 hallgató szeretne Kondor Katalinnal beszélni. Rengeteg levél is érkezik, amelyeket többnyire saját kezűleg bont fel, s vagy válaszol, vagy az adott rádióműsor szerkesztőjéhez továbbít. Váradi Héditől és Cseke Erikától, a két elnöki titkárnőtől megtudom, hogy négy évvel ezelőtt rendszeresek voltak az olyan levelek, amelyekben azt kifogásolták, hogy a Magyar Rádióban kevés a magyar zene, és sok a külföldi dajdaj. Ezek a levelek az elnöki intézkedést követően elmaradtak, ám most is sokan keresik az első számú vezetőt a műsorokban előforduló helytelen magyar beszéd vagy esetleges trágárság miatt. – Igyekszünk szelektálni, de minden vélemény eljut hozzá – szögezik le a hölgyek. Korábban éppen szerdán volt a rádiósok számára fenntartott elnöki fogadóóra, fél egy és öt óra között, félóránkénti váltással juthattak be Kondor Katalinhoz a kollégák. Nem volt könnyű kiszűrni azokat, akik „alegységproblémákkal” próbáltak bejutni, főleg akkor, ha magánügyre hivatkoztak, hiszen abban nem illő kotorászni. A szerdai fogadóórák az utolsó 3 hónapban megszűntek, s ennek oka a sok tárgyalással, vendégfogadással, megjelenésekkel, belső ügyek intézésével, egyszóval a végtelen kötelességekkel eltöltött idő volt. Kondor Katalintól megtudom, hogy az elnöki irodából nyíló dolgozószobájában van számítógép is, de alighanem az egész rádióban ő tölt legkevesebbet teendői miatt a gép előtt. A két hölgy között egyébként az a munkamegosztás alakult ki, hogy Hédi a Névjegy műsor szervezői munkájába, a személyesebb ügyek intézésébe és a levelezésbe segít be, Erika inkább a titkársági ügyeket, iktatást, s az éves beszámolók készítését menedzseli. Hédit a Kossuth adó főszerkesztőségéből hozta magával az elnöknő, Erika pedig még Juhász Judit alelnöksége alatt kezdte ezt a fontos munkát. Egyöntetűen mondják: Kati jószívű munkatárs.
A kommunikációs részlegen kiskanalat lógattak be a pezsgősüveg nyakán, hogy az ereje ne szálljon el. „Gyerekek, ennyi torta a világon nincsen” – mondja az elnöknő az epertortára nézve.
Wass Albert Üzenet haza – című versét szavalják neki. Üzenem az otthoni hegyeknek: / a csillagok járása változó. / És törvényei vannak a szeleknek, / esőnek, hónak, fellegeknek/ és nincsen ború, örökkévaló. / A víz szalad, a kő marad, / a kő marad.
Könnybe is lábad a szem.
Fotóalbumot kap ajándékba, amelyet a munkatársak készítettek. A fontosabb belső ünnepségeket megörökítő képeket, az albumot közösen lapozgatva nézegetik.
– Augusztustól eléggé megváltozik az életem, megyek vissza a Kossuthra, ugyanolyan munkatárs leszek, mint a Kossuth adó főszerkesztői és főszerkesztő-helyettesi kinevezésem előtt voltam. Most készül a szerződésem. A konkrét helyemet még nem tudom, de most úgyis elmegyek augusztusban szabadságra – mondja már nekünk Kondor Katalin. Megvallja: szabadság előtt még egy pár napot szeretne itt matatni. – Annyira sűrű volt az elmúlt pár hónap. Bár a könyvek s a jegyzetek nagy részét már hazavittem, találtam még jó néhányat, amelyet itt lehetne hagyni, mert hasznára válik a rádiónak. Nekem vagy kettő van belőle, vagy annyira szakkönyv, hogy otthon nem szeretném olvasgatni.
Az átadással kapcsolatban Kondor leszögezte: Hollós Jánosnak adja át a Magyar Rádió irányítását.
Mint az köztudott, a politikai viták következtében Kondort ketten is felkeresik majd az átadás-átvételi procedúra miatt. Az egyik Hollós János alelnök, akit Kondor maga nevezett ki ügyvezetőnek, miután a rádiókuratórium elnöksége nem tudott megegyezésre jutni az új elnökről. A másik pedig Szijártó István gazdasági igazgató, akit a kormánypárti kurátorok neveztek ki tulajdonosi megbízottnak.
Ma még Kondor aláír olyan leveleket, „amelyekre illik elnöki pecsétet tennem”, az átadás-átvételre pedig hétfőn kerül sor.
És azt hiszik, az olyan egyszerű? Több szekrényre való iratról van szó: szerződésekről, amelyeket Kondor írt alá, elnöki utasításokról, folyamatban lévő ügyek dokumentumairól.
Kezdődhet a kutakodás.
Folyamatosan támadták Kondort. A Magyar Rádió most leköszönő elnöke a kormányváltás után folyamatosan támadások kereszttüzében állt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy Kondor Katalin mindig is vállalta nemzeti-polgári-keresztény elkötelezettségét. Agárdi Péter, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének MSZP-s delegáltja (a Kádár-rendszerben a rádió elnökhelyettese) már Kondor Katalin megválasztásakor úgy fogalmazott: az elnöki kinevezés jutalom a heti rendszerességgel jelentkező Orbán-interjúkért. Ez azonban politikai-szakmai támadásokhoz nem bizonyulhatott elegendő oknak, így először az értelmiség egy jól körülhatárolható része, majd a balliberális politikusok, később az újságírószakma bizonyos képviselői intéztek támadásokat az intézményvezető ellen. 2003 júliusában számos közéleti személyiség – így például Darvas Iván, Grunwalsky Ferenc, Jancsó Miklós, Konrád György, Müller Péter Sziámi, Presser Gábor, Heller Ágnes és Vásárhelyi Mária – nyilatkozatban tiltakozott a rádió működése, úgymond sorozatos törvénysértései, egyoldalú megszólalása és „útszéli demagógiája” ellen. A nyilatkozat aláírói csak egyetlen műsort, a Vasárnapi Újságot említették példaként. A Vasárnapi Újság elleni folyamatos támadások nem értek célt: mind a mai napig hallható a rádióban. Elsősorban rasszistának, irredentának, kirekesztőnek, fasisztának szokás a balliberális oldalon bélyegezni a műsort. Több újságcikket követően az ORTT-hez is érkezett beadvány miatta. Megyesi Gusztáv az Élet és Irodalomban (ÉS) Most pedig fasiszta leszek címmel közölt írást, majd ezen dolgozat farvizén sikerült egészen a testületig elevickélni: Zoltai Gusztáv Mazsihisz-elnök aláírásával került az ORTT asztalára az a beadvány, melyben a szerző Kondor Katalin visszahívását és Lovas István mikrofonengedélyének bevonását kéri. Később kiderült: a beadványra csak ráhamisították Zoltai nevét, aki semmit nem tudott az ügyről. Gellért Kis Gábor, a rádiót felügyelő kuratórium közalapítványának elnöke – a testület ellenőrző bizottságának állásfoglalása szerint – hatáskörét túllépve telefonon próbált instrukciókat adni a Krónika és a Vasárnapi Újság szerkesztőségének. Az Élet és Irodalom egy másik cikkében azt állította, hogy Kondor Katalin az intézmény munkatársainak átvilágításakor kihagyta a procedúrából „politikai elvbarátait”. Ezért a kijelentésért a bíróság helyreigazításra kötelezte az ÉS-t. De ezzel már világossá vált a támadások következő forgatókönyve. Kondor egyre inkább múltja miatt került a sajtó érdeklődésének előterébe. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az MSZP-hez talán legközelebb álló napilap, a Népszava vállalta a legaktívabban. Itt jelent meg ugyanis az az írás, mely a BRFK III/2-es főcsoportfőnöksége által kiadott ún. 6-os karton másolatát is tartalmazta, bizonyítandó: Kondor Katalin 1974-től 1983-ig Vári néven titkos tisztként dolgozott az állami elnyomógépezet szereplőjeként. Kondor perelt és nyert. Ugyanígy végződött az az eljárás is, melyet a rádióelnök a Magyar Hírlapot kiadó Ringier ellen indított, hiszen a Hírlap is beállt a Népszava mögé, és közölte a vádakat. Ezeken felül az aktuálpolitikai történések is adtak támadási felületet a Kondort eltávolítani szándékozóknak. A december 5-i népszavazás kampányidőszaka miatt Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa a rádió szerinte egyoldalú híradásai miatt kezdeményezte az intézmény műsorszolgáltatási engedélyének visszavonását, keveset törődve azzal, hogy erre nincs jogi lehetőség. Az ifjúszocialista politikus a Nap-kelte egyik műsorában pedig – riporteri kérdés nélkül – egyesek szerint nyíltan megfenyegette a Magar Rádiót, mondván: „rendet csinálunk ott”. A parlamentben is találtak alkalmat arra, hogy a Kondor vezette rádióval szemben állást foglaljanak. A kulturális és sajtóbizottság többször visszautasította a közintézmény beszámolóját, mint Pető Iván, a bizottság SZDSZ-es elnöke kifejtette: összességében színvonalas ugyan a rádió műsora, de vannak aggodalomra okot adó műsorok. Ez esetben is a Vasárnapi Újság állt a kritikák középpontjában. A médiatörvény szerint az elnök egyszer, pályázat nélkül újraválasztható, erre azonban Kondor Katalinnak nem adatott esély: Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök a rádió vezetőjét alkalmatlannak nevezte, mint mondta: komolyan meg sem fordult a fejünkben, hogy újraválasszuk.
