Információnk szerint ma ismerteti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) kapcsolatos elképzeléseit a kormány. Ismeretes, a bevezetésével akarja csökkenteni a színlelt szerződések számát. Az adó tervezett mértéke 35 százalék, s amivel le lehetne tudni a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat. Az adózó azonban nem részesülhetne fizetett szabadságban, táppénzben.
Az adóval kapcsolatban számos ellentmondó hír látott eddig napvilágot: az egyik verzió szerint az ekho hatálya alá tartozó személynek az áfát hozzá kellene írnia a számlájához, s azt befizetné a költségvetésnek, amit a megbízó visszaigényelhetne. Az ekho alapja a kiállított számla áfával csökkentett összege, mely után a 35 százalékot a foglalkoztató fizetné be az adóhatóságnak. Ezenkívül a megbízottnak további adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem lesz. Egy másik elképzelés a munkavállalóra terhelte volna az adófizetést. A legújabb verzió szerint a munkaadó a bruttó bér 20, a munkavállaló 15 százalékának megfelelő közterhet fizetne.
Szakemberek és érdekvédők szerint tartani lehet attól, hogy a megbízók a megbízottakra hárítják az ekho többletterhét, ami szerződésfelbontásokhoz vagy jövedelemcsökkenéshez vezet. Az ekho miatt egységes fellépésről állapodtak meg a művészek, újságírók szakmai és érdekvédelmi szervezetei. Szerintük a tervezet számos jogi, foglalkoztatási és gazdasági ellentmondást tartalmaz. Nem világos, hogy az ekho új adózási forma vagy új jogviszony lesz-e. Céljuk, hogy a művészek, újságírók jogilag, munkaügyileg és anyagilag rendezett körülmények között dolgozhassanak. Szakértők szerint az sem zárható ki, hogy a jelenleg munkaviszonyban állókat munkáltatóik az ekhóba kényszerítik, hogy csökkentsék költségeiket. Becslések szerint az ekhóval a központi büdzsé tízmilliárdos pluszbevételre tesz szert.
Közeleg a határidő. Július 12-e a kifizető, a munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó-előleg a magánszemély (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető az előleget nem vonta le), az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő jövedelemadója előlegének, az átalányadó és az eva előlegének, a vállalkozói járulék, a külföldi személytől levont adó, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi hozzájárulás befizetésének dátuma.
