Gyanús közbeszerzés

Kartellgyanú is felmerül az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) összességében több tíz milliárd forintos közbeszerzési eljárásánál – tudtuk meg az egyik szakjogászokat foglalkoztató ügyvédi irodától. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke úgy látja: ha a gyanú valóban fennáll, a tender kiírójának a versenyhivatalhoz kell fordulnia.

Villányi Károly
2005. 07. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha az EDR-tender három ajánlattevője egymással vagy az alvállalkozóval egyeztetve jelölte meg ugyanazt az alvállalkozót, megsértették a versenytörvény kartellt tiltó rendelkezéseit – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a közbeszerzési ügyekre is specializálódott jogászokat foglalkoztató Trinn Ügyvédi Iroda készített el lapunk kérésére. Múlt pénteken megírtuk: a kormány úgy döntött, hogy a magántőke és az állam együttműködését fedő PPP-rendszerben a szolgáltatót választja ki a közbeszerzési eljárás során, s elveti az előző kabinet elképzelését, amely a technológia gyártóit szerette volna versenyeztetni a tenderen. A nemzetbiztonsági szempontból is kényes szolgáltatást pedig az egyik állami cégre bízta volna.
A közelmúltban indult tárgyalásos eljáráson így három szolgáltatói konzorcium (a T-Mobile Rt. és a Magyar Telekom Rt., a Magyar Villamos Művek Rt. és a Saab AB, illetve az Antenna Hungária Rt. és a Siemens Rt. társulása) kapott lehetőséget a részvételre. Csakhogy mindhárman ugyanazt a vállalatot, a finn Nokiát jelölték meg alvállalkozóként a magyar hatóságok új, biztonságos és lehallgathatatlan országos kommunikációs rendszerének kiépítésére. Tehát valódi verseny nélkül hirdethetnek győztest a következő tíz évben az adófizetők húsz–ötven milliárd forintját felemésztő kormányzati megrendelésen. Eredetileg a konkurens nemzetközi gyártók is érdeklődtek a részvétel iránt, ám szolgáltatói felkérés hiányában kiszorultak a tenderről.
– Az új közbeszerzési törvény alapján egyértelmű, hogy az ajánlattevőknek versenyezniük kell egymással. Ha az ajánlattevők mind ugyanazon alvállalkozás bevonásával kívánnak teljesíteni, és ez az alvállalkozó tényleges részesedése a beszerezni kívánt szolgáltatás értékének jelentős részét teszi ki, akkor már nem beszélhetünk versenyről – mutatott rá a Trinn Ügyvédi Iroda levele, amely kiemeli: olyan beszerzésnél, ahol műszakilag más megoldás is létezik, ám mégis ugyanaz az alvállalkozó lép fel beszállítóként, sérül a közbeszerzési törvény alapvető célja, s ellehetetlenül a beszerzési eljárás. A vélemény szerint az így lebonyolított eljárás jogellenes.
Minderről Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke elmondta: az EDR-tender ügyében egyelőre nem érkezett kifogás hozzájuk, ám azt is leszögezte, ha a beszerzésnél felmerül a verseny hiánya, akkor kartellgyanú miatt a kiíró közintézménynek a versenyhivatalhoz kell fordulnia. – Ez a kiíró felelőssége – jelentette ki, hozzátéve: a közbeszerzési törvény is előírja, hogy ügyelni kell a verseny tisztaságának megőrzésére.
Az EDR-tenderről több kérdést is feltettünk Pesti Istvánnak, a rendszer kifejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, aki megígérte: választ ad azokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.