Elvetette Gyurcsány Ferenc szombaton azt a két javaslatot is, amelyre előző nap az Orbán Viktorral folytatott vitában még nem adott konkrét választ. A Fidesz elnöke azt kérte a miniszterelnöktől, hogy a nagyfogyasztókra vonatkozó hétszázalékos gázáremelés a kórházakat, iskolákat és orvosi rendelőket ne érintse. Gyurcsány a köztévé reggeli műsorában nem tartotta megalapozottnak a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte, hogy a felvetés „nem pont ebben a megfogalmazásban, de elméletileg helyénvaló”. Orbán a budapesti repülőtér privatizációja ellen is fellépett a kormányfői vitaesten, ezzel kapcsolatban Gyurcsány kifejtette: a repülőteret mint létesítményt nem adnák el, hanem a légikikötőt üzemeltető társaságot tervezik eladni.
*
A kormányfő számítása szerint a légikikötő működtetéséből várható eredmény évi 10 milliárd forint körül alakul, a privatizációs bevétel viszont 150-200 milliárd forint lehet, s „ebből meg lehetne építeni a 4-es autópályát”. Gyurcsány Ferenc úgy vélte: az igazi konzervatív politika, „lásd Thatcher, lásd Kohl, lásd a Magyar Demokrata Fórum valódi konzervatív politikája”, soha nem fogadta el azt, hogy az állam a legjobb gazda.
Pokorni Zoltán a kormányfő televíziós szereplése után arra kérte Gyurcsányt, hogy „ne hirtelen haragjában utasítsa vissza” Orbán Viktor kezdeményezéseit, hanem a döntés előtt „aludjon még egyet”. A Fidesz alelnöke elmondta azt is, hogy pártja a nyár folyamán továbbviszi a szerintük jó és indokolt javaslatokat (a fentieken kívül a volt miniszterelnök a személyi jövedelemadó alsó kulcsának ötszázalékos csökkentését is kezdeményezte). Pokorni kitért arra is, hogy a budapesti repülőtér utasforgalma tavaly húsz százalékkal nőtt, Európában a légikikötők a legjövedelmezőbb állami tulajdonnak számítanak.
Szintén a köztelevízióban értékelte a pénteki eszmecserét Orbán Viktor, aki bizonytalan volt annak megítélésében, hogy van-e értelme egy évvel a választások előtt a Gyurcsány Ferenccel folytatott vitának, megkockáztatva egy idő előtti kampányharcot. A volt kormányfő szerint az MSZP-s politikus nem volt annyira támadó, mint amire számított, ám provokációnak minősítette Gyurcsánynak az ő parlamenti munkáját illető megjegyzését. Felhozta, hogy a jelenlegi miniszterelnököt még senki nem választotta meg, és nem is tagja a törvényhozásnak. Orbán úgy vélte, hogy Medgyessy Péter pozitívabb, nyitottabb és befogadóbb volt az ellenzéki javaslatokra, mint Gyurcsány Ferenc.
Horn Gyula egy szombati tanácskozáson eredményesnek és folytatásra érdemesnek ítélte a két politikus vitáját, amely szerinte az első komoly lépés a két nagy párt közötti tárgyalásos viszony kialakítására. – Sok olyan nemzeti ügy van, amelyet egy párt egyedül nem tud megoldani, amelyben egymásra vagyunk utalva – vélekedett az MSZP-s politikus. Lendvai Ildikó egy új politikai kultúra „előnyszerzését” látta a miniszterelnöki találkozó, illetve a Gyurcsány–Orbán-vita megvalósulásában. A szocialisták frakcióvezetője úgy vélte, hogy a kormány azért nyúl először az áfa felső kulcsának csökkentéséhez, mert abból a nyugdíjasoknak és a minimálbérből élőknek is lesz hasznuk.
A Magyar Hírlap által megszólaltatott elemzők többsége Orbán Viktor pénteki szereplését egy kicsivel meggyőzőbbnek látta Gyurcsány Ferencnél. Többen úgy vélték, hogy az ellenzéki politikus üzenetei befogadhatóbbak voltak, míg a miniszterelnök javaslatai „szétfolytak”.
Emlékezetes: a Kontroll Csoport háromszáz fős gyors telefonos felvétellel szondázta a vitát nyomon követők értékítéletét. Itt a válaszadók 48 százaléka a Fidesz elnökét, 37 százaléka a miniszterelnök szereplését érezte meggyőzőbbnek.
Ki emelt többet? Figyelmetlenül értelmezte Orbán Viktor a nyugdíj reálértékére vonatkozó adatokat, amikor az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium honlapjára hivatkozva azt mondta, hogy kormányzása idején a mutató 22,2 százalékkal emelkedett – közölte Korózs Lajos, a szaktárca politikai államtitkára. A politikus számításaiból az derül ki, hogy míg az előző kormány négy éve alatt 17,8 százalékkal, addig a mostani kormány három éve alatt 23 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje. Harrach Péter, az Orbán-kormány szociális minisztere szerint az államtitkár tévedett, amikor a nyugdíjak 2002. évi 10 százalékos reálérték-emelkedéséből négy százalékot, az emelkedés 40 százalékát a Medgyessy-kormánynak tulajdonította. (MTI)
