Így a NOB-ülés kapcsán még mindig a szerdai döntés van középpontban, az, hogy a favoritnak számító Párizst 54:50-es szavazási aránnyal legyőző London nyerte el a 2012-es nyári olimpia rendezését. (A britek örömét megzavaró tegnapi döbbenetes robbanássorozattal lapunk 1–4. oldalain foglalkozunk.) A The Times felettébb sportszerű helyzetértékelése szerint „helytelen lenne ezt a győzelmet Franciaország vereségeként értékelni. Londonnak inkább meg kell köszönnie Párizsnak, hogy olyan erős tempót diktált. A franciák pályázata egyesítette a lelkesedést, a tapasztalatot és a kiváló adottságokat, s ez még nagyobb erőfeszítésekre sarkallt bennünket.”
Az igazán nagy vesztesek, vagyis a párizsiak és a madridiak oldalán természetesen mérhetetlen a csalódás, elég csak a Le Parisient idézni: „Túl sportszerűek a franciák? Párizs erkölcsösségére építve alkotott meg egy tökéletes pályázatot, de drágán megfizetett érte.” A Le Figaro viszont nagy igazságokra is rámutat: „Az egzisztenciális válságban lévő nemzet döcögve halad előre. Franciaországot belülről merevsége bénítja meg, ráadásul a nemzetközi porondon is veszít ázsiójából.” A vezető francia lap szerint a NOB döntése guillotine-ként sújtott le a franciákra. S a világsajtóban adja magát a történelmi összevetés is: éppen kétszáz éve volt az 1805-ös trafalgari tengeri csata, amelyben az angolok ugyan elvesztették Nelson admirálist, mégis legyőzték az egyesített francia–spanyol flottát, most pedig Londonban éppen a Trafalgar téren ünnepelt több tízezres tömeg.
Kérdés, ma kik ünnepelnek, avagy süllyednek apátiába, miután a NOB szingapúri ülésén szavaznak arról, hogy 2012-ben mely sportágak maradjanak az olimpiai programban. A jelenleg érvényes szabály szerint 28 sportág szerepel a műsorban, ezeken megy végig a tagság egyesével, és szavaz arról, hogy az adott sportág ott lehet-e a londoni játékokon is. Amelyik nem éri el az ötven százalék plusz egy szavazatnyi többséget, az lekerül a programról. Ha egy vagy több sportág nem érné el a szükséges többséget, akkor a helyükre szóba jöhető fallabda, golf, görkorcsolya, karate, rögbi sorsáról nem automatikusan kezdenek szavazni, az ülést követően a NOB végrehajtó bizottsága dönt a következő lépésekről.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál szerint azonban erre nem kerül sor:
– Érzésem szerint nem várható jelentősebb változás, azaz valamennyi sportág a programban marad. Az ázsiaiak számára rendkívül fontos baseball támogatásáért cserébe az öttusára érkezhetnek szavazatok. Meglátásom szerint egyébként nem az öttusa van a legnagyobb veszélyben, a baseball, de különösen a szoftball és a tékvondo a fő célpont. Természetesen a szavazás alakíthat másképp sok mindent, ám érzésem szerint minket nem érint majd negatívan a végeredmény – nyilatkozta Schmitt Pál.
Bár a MOB-elnök szavai szerint nem kell számítanunk semmi rosszra, azért nem árt áttekinteni, mit nyerhet vagy veszíthet a magyar sport az esetleges 2012-es olimpiai műsorváltozással. Nyerni maximum a karate révén tudna, hiszen ebben a japán eredetű sportágban, amelyet világszerte közel 40 millióan, hazánkban mintegy 15 ezren űznek, akadnak klasszis honfitársaink: S. Kovács Ádám és Klima Zsuzsanna például egyránt vb-2. S ígéretes az utánpótlás is.
S hogy mit veszíthet a magyar sport? Ha igazak a veszélyeztetett sportágakról szóló hírek, akkor legrosszabb esetben az athéni eredmények alapján öt olimpiai bajnoki címet. A kajak-kenu lenne a legnagyobb vérveszteség, nemcsak a múlt és a jelen, hanem a jövő alapján is. Az 1936 óta ötkarikás műsoron lévő sportágban eddig 17 magyar arany-, 26 ezüst- és 24 bronzérem termett, legutóbb három diadal (Janics Natasa női K-1, Janics–Kovács Katalin női K-2, férfi K-4) született. Az utánpótlás kiemelkedően eredményes, a hazai rendezésű világversenyek népszerűsítő hatására folyamatos a gyerekek kajakozókedve. A sportág ellen szól, hogy 9-3 a férfi-női számok aránya, televíziós szempontból nehezen közvetíthető (bár éppen ez év elején reformálták meg a versenyrendszert), és nagy az európai túlsúly. Cserébe Kína Athénból már elhozott egy aranyat.
Öttusában is mutogatják oroszlánkörmeiket az ázsiaiak egy-egy vb-érem erejéig, bár az öreg kontinens dominanciája itt is érzékelhető. Az újkori játékok atyja, Pierre de Coubertin által kitalált, az olimpizmus eszméjét megtestesítő sportág magyar űzői 9 aranyat (valamint 8 ezüstöt és 4 bronzot) hoztak haza eddig, legutóbb Athénból Vörös Zsuzsanna. Mögötte már nem olyan kedvező a honi helyzet, a héten lezajlott országos bajnokságon csak 18 férfi és 16 nő vett részt, s a világversenyeken is feltűnő a szűk mezőny. Vörös és a kétszeres egyéni vb-1., olimpiai 2. Balogh Gábor generációja után egyelőre nem látszik a minőségi utánpótlás. Az 1912 óta programon lévő modern pentatlon többször került vészhelyzetbe, legutóbb három éve Prágában kellett mellette kiállnia a NOB-tagságnak, de megtette. És most?
A vízilabda ellenérveként leginkább az egyenlőtlen földrajzi eloszlást emlegetik, hiszen Afrikában szinte nem, de Ázsiában és Dél-Amerikában is alig űzik. Javítja viszont az esélyeit, hogy közös a sportági szövetsége a többi „vizes” sportággal, tehát velük együtt bírálják el a részvételét. Ami a magyar helyzetet illeti, a 8 arany-, valamint 3-3 ezüst- és bronzérmet hozó sportág jelenlegi, Sydneyben és Athénban is nyerő férfiválogatottja momentán a világ legjobbja. Ehhez képest a hazai első osztályú bajnoki mezőny felső részének klasszisait „ellensúlyozzák” az alsó harmad amatőr szinten és körülmények között pólózgató hobbisportolói. Budapest és az ország keleti fele (Szeged, Szentes, Szolnok, Eger) mellett először ebben az évben jelentkezett s jutott fel Pécs, mint első fecske a Dunántúlról. Viszont kölyök- és serdülő szinten a felnőtt sikerek és a Sulipólóprogram hatására már minden megyében zajlik korosztályos bajnokság.
Reményeink szerint ez az áttekintés csak a karate révén időszerű ma Szingapúrban.
KIZÁRTÁK SZLAVKOVOT. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárta tagjainak sorából a bolgár Ivan Szlavkovot. A Bolgár Olimpiai Bizottság és a Bolgár Labdarúgó-szövetség elnökének NOB-tagságát tavaly augusztus 7-én függesztették fel, miután a BBC titkos felvételeket készített arról, miként lehet általa elegendő szavazatot vásárolni ahhoz, hogy London nyerje el a 2012-es nyári olimpia rendezését. Kérdés, lebukásáig Szlavkov mennyit ügyeskedett…
