Vasárnap délelőttre befejeződött a birminghami terrorriadó, minden idők legnagyobb angliai városi evakuációja, amelyet a rendőrség szerint „hiteles” hírszerzési információ alapján rendeltek el. Az északnyugat-angliai városban a hatóságok szombat este rendelték el a teljes kiürítést, közelebbről nem részletezett terrorfenyegetésre hivatkozva. A biztonsági akció során mintegy húszezer embert tereltek a belső körgyűrűn kívülre.
Szállodákból, magánlakásokból és mintegy kétszáz étteremből, éjszakai szórakozóhelyről parancsolták ki a rendőrök az embereket; evakuálták például a kínai negyedet. A rendőrség bombaelhárító egységei az éjszaka folyamán a belváros több pontján ellenőrzött robbantásokat hajtottak végre, de a területileg illetékes rendőri erők főparancsnoka sajtótájékoztatóján azt mondta: a felrobbantott, végül veszélytelennek bizonyult gyanús csomagoknak semmi közük nem volt a terrorriadó elrendeléséhez.
Hat új magyar név került fel a keresett személyek listájára. A londoni magyar nagykövetség tájékoztatása szerint egy négytagú családot nem találnak, valószínűleg vidéken tartózkodnak. Egy munkavállaló magyart az édesanyja kerestet. A keresőlistára felkerült hatodik személyt időközben megtalálták. A nagykövetségnek egyébként az a véleménye, hogy a keresőlistára vasárnap felkerült hat magyar állampolgár egyike sem érintett a csütörtöki londoni merényletekben.
*
A birminghami riadó alig két nappal követte a London ellen elkövetett eddigi legsúlyosabb terrormerényletet. A támadásban bizonyítottan 49-en meghaltak, de az áldozatok tényleges száma megközelíti a hetvenet, mivel az egyik felrobbantott metrószerelvényben, amely azóta is az észak-londoni King’s Cross állomás előtti alagútban áll, a rendőrség szerint valószínűleg legalább húsz holttest van. Az igen szűk alagútban a mentőegységek továbbra is embertelen körülmények között dolgoznak: 60 fok körüli a hőmérséklet, sűrű azbesztpor száll, és az emberi testrészek között patkányok futkosnak. A rendőrség keresőszolgálatához 120 ezer hívás futott be, és mintegy ezer személy van még a bejelentett eltűntek listáján, bár a Scotland Yard szerint az áldozatok tényleges száma nem fogja meghaladni a százat.
Ellentmondó értesüléseket közölt a brit sajtó a merényletsorozat elkövetőinek lehetséges kilétéről. A The Independent on Sunday rendőrségi forrásokból származó értesülése szerint a vizsgálat arra a lehetőségre összpontosít, hogy az al-Kaida európai „zsoldosokat” bérelt fel a terrorcselekmény elkövetésére. A liberális vasárnapi lapnak hírszerzési illetékesek azt mondták, az elkövetők a Balkánon toborzott mozlimok is lehettek, akiket a brit rendőrség nem ismer. A baloldali The Observer szerint ugyanakkor a brit terrorelhárítás nem zárja ki a gyanúsítottak köréből a tavalyi madridi vonatrobbantások értelmi szerzőjét, a szíriai születésű Musztafa Szetmarian Nasszert, akiről úgy tudják, hogy a spanyol fővárosban elkövetett merénylet után Nagy-Britanniába utazott.
Szombaton tagadta bűnösségét az a marokkói férfi, akit sajtóbeszámoló szerint a brit rendőrség a londoni robbantásokkal kapcsolatban keres. Mohammad Al-Gerbouzi az Al-Dzsazíra londoni stúdiójában nyilatkozott, és tagadta, hogy menekülne vagy bujkálna. – A rendőrség nem keres, mert tudja, hol lakom, ismeri a címemet – mondta. – Határozottan kijelentem, hogy a spanyol hatóságok sem emeltek vádat ellenem, a lapok hamis pletykákat közölnek rólam, és nagyon kérem, hagyják ezt abba – jelentette ki Al-Gerbouzi.
Charles Clark brit belügyminiszter szerint „meglehetősen valószínű”, hogy a szolgáltatóknál rögzített mobiltelefon-adatok és elektronikus levelek rendőrségi és hírszerzési ellenőrzése segíthetett volna a londoni támadások megelőzésében. Clark az Európai Unió belügyminisztereinek rendkívüli ülésén – amelyen a londoni eseményeket vitatják meg – javasolni is fogja, hogy a jövőben biztosítsák az illetékes szervek hozzáférését ezekhez az információkhoz. A brit Observer arról is hírt ad, hogy a nyomozó hatóságok már fel is vették a kapcsolatot az internet-szolgáltatókkal, hogy azok egyelőre függesszék fel az adatok rendszeres törlését, nehogy a merényletekkel kapcsolatos bizonyítékok esetleg elvesszenek. A lap szerint előre megjósolható, hogy a lépések személyiségi jogi vitákat gerjesztenek majd, bár a bevezetésükhöz szükséges támogatás ügyében London egy biztos szövetségesre mindenképpen számíthat: a terrortámadásokat szintén átélő Spanyolország azt szeretné, ha az év végéig az egész EU-ban érvényesítenék az előterjesztést. Bár a jelenlegi nyomozás természetesen az e-mailek tartalmára is kiterjed, Clark javaslata „csak” forgalmi adatokra vonatkozik majd, eszerint a szolgáltatóknak évekig kell megőrizniük az arra vonatkozó információkat, hogy ki, mikor és honnan hívott kit, illetve ki, mikor és kinek küldött elektronikus levelet.
Mecseteket támadnak. Ismeretlenek megkíséreltek felgyújtani egy mecsetet egy északnyugat-angliai kisvárosban, Birkenheadben. A bűncselekmény elkövetésekor az épület üres volt, csak az ajtaja rongálódott meg. Egy ember, aki a mecset szomszédságában lakik, könnyebb füstmérgezést szenvedett. Az új-zélandi Aucklandben négy mohamedán kulturális központként is működő mecsetet támadtak meg. Helen Clark miniszterelnök a londoni robbantások miatti bosszúnak minősítette a történteket.
