Kétezer új felszámolás indult az idén

A szakmai szervezetek egyöntetűen sürgették a csődeljárásokról, felszámolásokról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását, új hitelezővédelmi jogszabály megalkotását, ám erre még legalább másfél évet várniuk kell.

Bár eredetileg 2004 őszére tervezték az új hitelezővédelmi törvény elfogadását, arra leghamarabb 2006 őszén kerülhet sor, mivel a kormányzat az új társasági törvény napirenden lévő elfogadásával összhangban kívánja megalkotni az új törvényt – hangzott el az Országgyűlés gazdasági bizottsága vállalkozásfejlesztési, ipari és kereskedelmi albizottságának legutóbbi ülésén. A csődtörvény módosítása felveti a végelszámolás szabályainak megváltoztatását, egyes adóeljárási jogszabályok módosítását, s a számviteli törvény néhány pontjának újraírását is.
Sáriné Sinkó Ágnes miniszteri biztos kifejtette: várhatóan idén ősszel kerül a parlament elé az új társasági törvény, amelybe ezzel párhuzamosan a csődtörvényből átkerülnének a cégek esetleges végelszámolásának szabályai. Az elképzelések alapján a csődbe került cég vezető tisztségviselőinek a magánvagyonát is be lehetne vonni az úgynevezett csődvagyonba, vagyis a csőddel érintett cég megmaradt vagyontárgyaiba. Egyúttal a vagyonkimenekítés megakadályozására is intézkedéseket hoznának, így például a felszámolási eljárás megindításának a napja egybeesne a felszámolásról szóló döntés cégközlönyben való megjelenésével. Az új koncepció szerint a cég mellé fizetésképtelenségi szakértőt is kirendelhetnének a változtatás után. Sáriné szerint a hitelezővédelem is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben, a hitelezővédelmi nyilvántartás új működési rendjéről viszont csak 2006 őszén döntenének a képviselők. A törvényi módosításokra azért van égetően szükség, mert Magyarországon jelenleg mintegy 19 ezer felszámolási eljárást folytatnak, viszont ehhez képest csupán 30 darab csődeljárás van hatályban. Vasvári Csaba, az APEH képviselője úgy fogalmazott: az adóhatóság 2005 első fél évében 2000 új felszámolási eljárást kezdeményezett, miközben az országban mindössze hat új csődeljárás indult ezzel párhuzamosan.
Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet a reorganizáció fontosságára, azaz arra, hogy az új törvény lehetőséget kell adjon a bajba jutott cégek talpra állítására, és nem azok megszüntetésére. Ugyanakkor szükségesnek tartják annak megakadályozását, hogy a szakmai szervezetek a cégekből kimentsék a vagyont, amire – véleményük szerint – az elmúlt 15 évben számos példa akadt. Mint mondta: az egyesület tapasztalatai szerint a csődtörvény változtatása kapcsán külön pontban kellene kitérni az egyéni vállalkozók csődjének esetére is, sőt a „családi csőd” intézményének bevezetése is szükséges.

*****
Még több csőd. Hazánk legnagyobb és legfontosabb exportpiacán, Németországban idén 38-40 ezer vállalati csődre lehet számítani – áll a német kereskedelmi és iparkamara felmérésében. Egyébként Németországban, ahová a magyar kivitel több mint fele áramlik, tavaly öt év óta először kissé csökkent a csődbe jutott vállalatok száma, 0,3 százalékkal 39 213-ra. (Sz. Cs.)