Madarak fertőzik meg az Északi-sarknál élőket

Megfejtették kanadai kutatók, hogy az Északi-sarkkörön túli érintetlen területek lakóinak szervezetében miért halmozódhat fel annyi ipari eredetű mérgező anyag. Az inuitok testében összegyűlt hajdani, ma már betiltott rovarölő szer (DDT) és higany részben a térségben élő madarakkal kerül a környék táplálkozási láncába.

Grimm Balázs
2005. 07. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mezőgazdasági és ipari szenynyező anyagokat szállítanak testükkel az Északi-sarkkör vidékére a tengeri madarak – állapította meg egy kanadai kutatócsoport a ottawai egyetemen. A szárnyasok olyan mérgeket hordanak a csaknem érintetlen területekre, mint például az évtizedek óta betiltott, de még mindig a szerves körforgásban részt vevő hajdani rovarölő szer, a diklór-difenil-triklóretán (DDT), vagy a higany. Mindez a madarak ürülékelemzésénél derült ki. A Science című tudományos lapban publikáltak szerint külön nehézséget jelent, hogy az említett szárnyasok ott ejtik el ürüléküket, ahol más állatok táplálkoznak, így azok szervezetébe is bekerülnek a mérgező anyagok.
A szakemberek úgy vélik: ez szerepet játszhat abban, hogy az Északi-sarkkörnél élő emberek szervezetében is nagy mennyiségben mutathatók ki az ipari és mezőgazdasági kemikáliák.
Egy most elvégzett vizsgálat szerint a széles körben, elsősorban textil- illetve festékgyárakban használt aromás vegyület, a poliklórozott bifenil (PCB) háromszor magasabb mennyiségben volt kimutatható a sarkkörtől északra élő inuitok, mint a Quebecben élők szervezetében. Az ilyen nehezen bomló, emlősökben felhalmozódó veszélyes anyagot kiömlésekor teljes védőruházatban, oxigénpalackot viselve szokták összegyűjteni a katasztrófavédelmisek.
Sokáig csak egy elmélet élt arról, hogy miként juthatnak a sarkkörön túlra ezek a mérgező anyagok. Azt eddig is sejtették a tudósok, hogy a levegőnek, a tengernek és esetleg a költöző vagy sokat vándorló állatfajoknak is szerepe lehet benne. Bűnbakot most először sikerült megnevezniük, ez pedig az északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis) nevű madár. Azt egyelőre nem tudják, hogy a DDT és a többi anyag miként kerül a sirályhojszák szervezetébe, annyi azonban bizonyos, hogy ezek a madarak főleg planktonokkal, tintahalakkal, partra vetett dögökkel táplálkoznak, az inuitok pedig előszeretettel fogyasztják a sirályhojszák tojásait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.