Napi sajtószemle

BBC
Ken Livingstone londoni főpolgármester frappánsan összegezte mondanivalóját a brit közszolgálat négyes csatornájának a városa elleni terrortámadásokkal kapcsolatban. Eszerint a „legaktuálisabb problémánk az, hogy a nyolcvanas években az amerikaiak felbérelték és kiképezték Oszama bin Ladent, megtanították, hogyan gyilkoljon, miként készítsen bombákat és elküldték, hogy oroszokat öljön, amivel kiűzheti őket Afganisztánból. Azzal a gondolattal senki sem foglalkozott, hogy ha végzett ezzel a feladatával, mesterei ellen fordulhat.”


The Observer
A Guardian hétvégi kiadásának egyik szerzője kommentárjában kijelenti, hogy a robbantásos merénylők elleni harc kulcsa a hírszerzés és a közmegegyezéses rendvédelem, nem pedig az amerikaiak által preferált „háború a terror ellen”. Az illetékes szervek hidegvérű fellépése mintha azt sugallná, hogy „ne ess pánikba, meg fogjuk oldani a problémát, van tervünk”. Bár kérdéses, hogy ez a tradicionálisan brit flegmaság megállná-e a helyét egy 9/11 volumenű támadás esetén is, az bizonyos, hogy sokkal inkább hozzájárul egy, a jövő kockázatait csökkentő stratégia megalkotásához mint a terror elleni háború extravagáns retorikája, amelyet mostanában ismét hallatnak az óceán túlsó partjáról – írja. Biztonsági tisztségviselők elismerik ugyanakkor, hogy az iszlám szélsőségesség elleni hírszerzés kezdetleges állapotban van, körülbelül olyan szinten, mint az IRA-val kapcsolatos, a 70-es években, amikor köztársasági hadsereg ott sújtott csak le, ahol akart.


The New York Times
Az amerikai nagyváros liberális lapja szerint Irakban polgárháború törhet ki annak nyomán, hogy a gerillák erőszakhulláma esetleg elsodorja az amerikaiak által támogatott demokratizálódási folyamatot. Míg a hivatalos híradások hónapok óta arról szóltak, hogy a gerillák erői napról napra apadnak, addig a folyamat pont fordítva zajlik. Egyre erőszakosabb, rugalmasabb és kifinomultabb eszközöket vetnek be az Amerika által támogatott bagdadi „vállalkozás” ellen. A legutóbbi öngyilkos támadások, a mérsékelt szunnita vezetők kivégzése és a külföldi diplomaták elrablása az iraki nép előtt is világossá teszi: az a demokratizálódási folyamat, amely az iraki szuverenitás 2004. júniusi helyreállítása óta tart, nem volt képes elszigetelni a felkelőket. A lázadók két és fél éven át azért harcoltak, hogy elérjék a mintegy 140 ezer fős amerikai haderő kivonását. Most már az ország politikai és vallási alapú megosztására törekednek, nem utolsósorban a polgárháború kirobbantásának szándékával. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai hírszerző tiszt elmondta, a legmegdöbbentőbb az, hogy akármennyi felkelőt ölnek meg, minden elesett támadó helyére újabb lép – írja a lap.