Siralmas helyzetben vannak a kistelepülések könyvtárai

A Top 12-es lista június eleji megszületésétől októberig fegyverszünet lépett életbe a Nagy Könyv játék regényeinek csatájában. Az MTV műsorán ismétlésben addig is láthatjuk az esküdt bírósági tárgyalásokat, amelyeken olyan regények feszülnek egymásnak, mint Gárdonyitól az Egri csillagok s Tolsztoj Háború és békéje, Marquez Száz év magánya, illetve Hernádi Miklóstól az Apák könyve. Közben a médiából gondosan adagolt információkat kapunk a tizenkettes lista könyvei kapcsán októberre elkészülő harmincperces filmekről. Azonban a kistelepülési könyvtárakon mindez nem segített.

Varga Klára
2005. 07. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mára kiderült, a Nagy Könyv játék internetes hírlevelében érkeznek a meglehetősen ambivalens számadatok is a második forduló szavazásairól. (Az elsöprő sikerként értékelt közel kétmillió szavazatot e fordulóban mindössze 255 582 szavazó adta le. Vagyis ezúttal alig több mint kétszázötvenezer embert sikerült aktívan bevonni a csaknem másfél milliárdos költségvetésű játékba.) Szintén a hírlevélben olvasható a hosszas lelkendezés arról, hogy fővárosi és vidéki nagy könyvtárakban mennyire megnőtt a beiratkozások és kölcsönzések száma, és hogy még a kötelező olvasmányok is jobban fogynak a könyvesboltokban.
Arról nem tesz említést A Nagy Könyv játék diadalmas internetes hírlevele, hogy kisvárosi, falusi könyvtárak olyan sanyarú helyzetben tengődnek, hogy még az ifjúsági regényekből, a kötelező olvasmányokból, a kortárs irodalom legreklámozottabb műveiből is csak egy-egy példány áll rendelkezésre. Nagymaroson például a közkönyvtár gyakorlatilag az iskolai könyvtár egyben. Ami azt jelenti, hogy négyszáz diákra jut egy darab A Pál utcai fiúk, egy Egri csillagok, egy darab minden Jókai-regényből, Mikszáthból, Móriczból és így tovább. Ha – ahogyan ígérték – a Nagy Könyv játék résztvevőjeként az intézmény a Top 12 könyveiből kap egy-egy példányt, az is sokat javít a helyzetükön. Bár ez az adomány még mindig a megalázó alamizsna kategóriáját meríti ki, ha azt vizsgáljuk, hogy egyszerre hány diáknak, tanárnak, esetleg szülőnek lenne szüksége a kötetekre. Kalocsán sem jobb a helyzet. A rendszerváltozás előtt a kötelező olvasmányokból egyszerre húsz-harminc állt rendelkezésre, ma a felnőtt és az ifjúsági könyvtárban pedig többnyire egy-egy példányt forgatnak a három általános és a négy középiskola diákjai. Mint Asbóth Miklós, a kalocsai Nagy Lajos Könyvtár igazgatója elmondta, a helyzet többek között azért vált ilyen aggasztóvá, mert nem ugyanaz a kötelező olvasmányok túlnyomó része, mint a rendszerváltás előtt volt. Így míg a mostaniakat csak nagyon rövid határidőre adhatják ki, a régiek egy külső raktárban porosodnak. A könyvtárosok egyébként úgy vélik, a játékra szánt hatalmas összegből aránytalanul sok fordítódik promócióra, s csak részben térül meg, míg a könyvtárak helyzete lényegileg nem javul. Nagymaroson egyébként a könyvtárban nem változott az érdeklődés a Top 12-es lista ifjúsági könyvei iránt. A százas lista klasszikusai sem fanatizálták az olvasókat. Új olvasó sem igen iratkozott be, inkább a rég látott arcok közül tűntek föl néhányan. Az érdeklődés elsősorban az amúgy is divatos, agyonreklámozott művek iránt élénkült meg. Keresik a Harry Pottert – olyan kisgyerek is kikölcsönzi, akinek még nem való – és viszik A Da Vinci-kódot. Szabó Magda pedig mindig is a kedvencek közé tartozott. A nagymarosiak rendeztek már a helyi Anna-klubbal közösen egy Márai-estet, ősztől pedig helyi hírességeket, pedagógusokat kérnek föl, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a tévében látták, ismertessék a listák egy-egy remekművét.
Kalocsán keresik a könyvtárlátogatók a listás könyveket, még a felnőttek is kikölcsönzik, újraolvassák ifjúkori olvasmányaikat. A helyi könyvesboltban más a helyzet. Akik akarták, már megvették a Harry Pottereket, a rajongók inkább a hatodik könyvet várják. Fogy Szabó Magda meg A Da Vinci-kód, a kötelező olvasmányokban nincs változás. Hogy a Nagy Könyv játék túl bonyodalmas, a szervezők pedig nem törődnek azzal, hogy a nézők java része nem olvassa az újságokat, nincs internet-hozzáférése, ahol az információkat adagolják, sulykolják, abból is kiderül, hogy sok vásárló azt hiszi Kalocsán, megint szavazás következik, és várják, követelik a boltban a szavazóládát. Egy váci könyvesboltban arra panaszkodnak, hiába keresik a Dallos Sándor-könyveket, Sienkiewicz Quo vadis?-át, Szepes Mária Vörös oroszlánját, nem tudják beszerezni. A kötelező olvasmányokat itt sem igen keresik, de örvendetesen fogynak a Marquez-könyvek, és Bulgakov iránt is érdeklődnek. Douglas Adams Galaxis útikalauza, s Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye is népszerű. Wass Albert műveit is viszik. A klasszikusok, például az amúgy az újra ki sem adott Háború és béke, Thomas Mann kötetei vagy Dosztojevszkij sajnos sehol sem került fókuszba. A könyvtárosok és a könyvesboltosok megegyeznek abban, hogy meglepte őket – nem is annyira a százas, mint inkább – a tizenkettes lista alakulása. Akadt, aki ebből azt szűrte le, hogy úgy látszik, a felnőttkorú lakosság nemigen olvas, mások azt, hogy itt elsősorban a gyerekek szavaztak – köztük olyanok is, akik helyett a szüleik töltötték ki a szavazólapot. Akadt, aki hozzátette azt is, hogy túl nagy, irreális szerepe volt/van a reklámoknak, a hírverésnek. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a vidéki könyvtárosok a legismertebb, sztárolt írókon, költőkön és a helyi alkotókon kívül nemigen ismerik a kortárs szépirodalmat, de ha el is jutna hozzájuk egy-egy kevésbé reklámozott kiváló mű híre, akkor sem állna módjukban, hogy minden fontosabb alkotást beszerezzenek.




A beharangozó filmek. A tizenkettes lista regényeiről októberre – mint hírlik – elkészülnek a beharangozott félórás filmek. Alapvető kikötés a rendezőkkel szemben, hogy a régi filmes adaptációkból nem használhatnak fel részleteket. Mindenki azonos költségvetéssel dolgozik, de néhány mű esetében külföldi felvételek is készülnek. (Gothár Péter Columbiába utazik, Fekete Ibolya Moszkvába, Silló Sándor Londonba.) Minden regényhez és filmhez tartozik egy arc is. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy Alföldi Róbert – aki egyébként a Micimackó-filmet rendezi –, Ákos, Csányi Vilmos, Gerlóczy Márton, Geszti Péter, Hernádi Judit, Kulka János, Schubert Éva, Sebestyén Márta, Szántó Dávid, Udvaros Dorottya, Völgyesi Gabi mely mű mellé állnak majd oda.

A Top 12 regényei és az ezek kapcsán készülő filmek rendezői:

  • Alföldi Róbert – A. A. Milne: Micimackó
  • Antók Csaba – George Orwell: 1984
  • Balogh Zsolt – Saint-Exupéry: A kis herceg
  • Elek Ottó – Fekete István: Tüskevár
  • Fekete Ibolya – Bulgakov: A mester és Margarita
  • Gárdos Péter – Jókai Mór: Az aranyember
  • Gothár Péter – Gabriel García Marquez: Száz év magány
  • Seres Tamás – Gárdonyi Géza: Egri csillagok
  • Silló Sándor – J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
  • Szederkényi Júlia – Szabó Magda: Abigél
  • Török Ferenc – Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
  • Ifj. Vitray Tamás –Tolkien: A Gyűrűk Ura

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.