Szakmailag hibás döntés

A körbetartozásokat tovább növelte az áfavisszatartás – nyilatkozta lapunknak Selmeczy Iván. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének szakértője jelenleg készülő tanulmányuk alapján kiemelte: a nagyobb méretű vállalatokat ez kevésbé érintette, míg a kisebbeknek komoly likviditási problémát okozott. Ráadásul, akik rosszabb helyzetben voltak, azokat jobban sújtotta, így azok még nehezebb helyzetbe kerültek.

A kormányzat lépése főként a magyar tulajdonú vállalatoknak okozott gondot, miközben a külföldiek szinte meg sem érezték annak hatását. Nemcsak az jelentett problémát a vállalkozásoknak, hogy az akció „villámcsapásszerűen” indult, de az is, hogy nem tudták, mikor kapják meg visszatartott pénzüket.
Selmeczy a tanulmányuk alapján kijelentette: a Pénzügyminisztérium túltervezte a bevételeket, s nem kellő mértékben számolt az uniós csatlakozás következményeként fellépő egyszeri bevételkieséssel. Megfigyelhető volt, hogy a várakozásokkal szemben a cégek egy része 2004. áprilisra előre hozta beszerzéseit, ami rontott az előzetes becslés pontosságán. Ezen túlmenően az eltérések nem voltak akkorák, mint amelyek alátámasztanák az áfavisszatartás szakmai jogosságát.
*
Az uniós csatlakozás miatt történtek elcsúszások, amelyek alapján a makro- és a pénzforgalmi adatok szembeállítása nem volt indokolt. Így nehéz elfogadni azt az érvelést, hogy a nettó áfabevételek és a makrogazdasági folyamatok közötti eltérés magyarázata döntően az áfacsalások volt. A hiány csak forgalmi szemléletű volt, s később az áfabevételek alakulása újra összhangba került a gazdasági folyamatokkal. Selmeczy végezetül rámutatott, hogy a feltárt hiány kilencven százalékát az APEH jól működő ellenőrzési rendszerével amúgy is felderítette volna, így ezért sem volt indokolt a vállalkozók helyzetét kedvezőtlenül érintő drasztikus beavatkozás.
Az Állami Számvevőszék belső munkaanyaga szerint – amelyet lapunk elsőként közölt – az uniós adószámmal rendelkezők áfaviszszatartása megalapozatlan, előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag tévedés volt. A lépés súlyos és nehezen kezelhető hatásokkal járt a költségvetés helyzetére, az adóhatóság működésére és a gazdálkodók likviditására. Néhány esetet kivéve szándékos adóelkerülés nem volt, miközben a büdzsé kiadásait 5,8 milliárd forinttal indokolatlanul növelte.
A számvevők szerint szakmailag hibás döntés volt az utasítást minden uniós adószámmal rendelkező adózóra kiterjeszteni, s indokolatlan volt az ellenőrzések határidejének 90 nappal történő meghosszabbítása is.
A körbetartozásokkal kapcsolatban más szakértők és piaci szereplők úgy látják, hogy sokszor az állam és a helyhatóságok azok generálói, mivel mind gyakrabban nem fizetik ki az elvégzett munka ellenértékét. A közbeszerzésekkel pedig az a probléma, hogy gyakran fedezet nélkül írnak ki pályázatokat, melynek következtében a fejlesztési tervekből csak torzók születnek, a vállalkozások pedig futhatnak a pénzük után.