Szankciók a kormányfő közeli cég ellen

Ismét napirenden volt a parlamentben tegnap a Gyurcsány Ferenchez köthető Motim Kft. foglalkoztatáspolitikája: a cégnél négy éve, jogsértő módon, az alkalmazottaknak negyven órában kell dolgozniuk. Csizmár Gábor szakminiszter szerint a vállalkozással szembeni szankciók végrehajtása folyamatban van. Az Országgyűlésben egyebek mellett szó volt a luxusadóról, illetve az önkormányzatok helyzetéről is.

Török László
2005. 07. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben Gyurcsány Ferenc esélyegyenlőségről szónokol, a miniszterelnökhöz közel álló Motim Kft. 2001 novembere óta lábbal tiporja a munkaügyi előírásokat – hangoztatta interpellációjában Pap János (Fidesz). Emlékeztetett arra, hogy a cég vezetése – a munkaügyi bíróság jogerős döntése értelmében – a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva emelte a heti munkarendet 36 óráról negyven órára, amiért pénzbüntetésre ítélték őket. – Milyen ország az, ahol négy éven keresztül törvényt sérthet egy vállalkozás, miért nem állították ezalatt vissza a munkarendet? – kérdezte Pap János. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kifejtette, hogy a jogerős ítélet végrehajtása folyamatban van, az illetékes hatóságok mindent megtettek a jogszabályi rendelkezések betartatása érdekében. A tárcavezető az ügy tisztázása érdekében politikustársa interpellációját eljuttatja az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökéhez is.
Répássy Róbert (Fidesz) a belügyminiszternél az iránt érdeklődött, hogy a rendőrség vajon törvényesen járt-e el a német hatóságoktól magyar cégek ellen indított büntetőeljárások kapcsán érkezett jogsegélykérelmek foganatosításakor. Lamperth Mónika úgy vélte, jogilag releváns választ a Legfőbb Ügyészségnél lehet beszerezni, a megkeresés ugyanis oda érkezett. Személyes véleménye szerint az ORFK eljárása törvényes volt. Viszonválaszában Répássy értetlenségének adott hangot, hogy ebben az esetben miért nem fogadta el az MSZP-s miniszter Polt Péter legfőbb ügyész múlt heti interpellációra adott válaszát.
– Víz alá nyomja az egyébként is már csőd közeli állapotban lévő önkormányzatokat a kormány szándéka, hogy augusztus elsejétől hét százalékkal emelik a gázárakat a nagyfogyasztóknál – vélekedett Szalay Ferenc (Fidesz). Utalt Gyurcsány Ferenc tavaly szeptemberi ígéretére, miszerint nem lesz gázáremelés, azt csak az ellenzék szeretné. Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a kőolaj világpiaci árának növekedésével magyarázta az intézkedést, hozzátéve, vizsgálják a helyhatóságok költségvetési többletigényei kielégítésének lehetőségét.
– A kormánynak két milliárdos tagja is van Gyurcsány Ferenc és Kóka János személyében, ám vagyonnyilatkozataik alapján várhatóan semmilyen luxusadót nem fizetnek majd – mutatott rá Répássy Róbert. Kifejtette: a kormányfő és a gazdasági miniszter tulajdonában lévő ingatlanok egyenként sem haladják meg a százmillió forintos értéket, amely után kivethető lenne azokra a Gyurcsány által bejelentett luxusadó. Répássy felvetette, hogy ezt az adónemet vessék ki magánrepülőgépekre és
-helikopterekre, valamint nagy értékű tárgyakra is. Veres János pénzügyminiszter szerint nem célszerű üzleti vagyonelemekre is kiterjeszteni a luxusadót.
Szijjártó Péter azonnali kérdésében arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi érdekeltsége, az Aldo, majd az Altus Rt. megszerezte a Miniszterelnöki Hivatal Szalay utcai ingatlanát, amelyet visszabérelt az Állami Közlönykiadó Vállalat. Ebből a tranzakcióból egymillió forintot szerzett havonta Gyurcsány Ferenc. Szijjártó azt tudakolta, igaz-e, hogy Gyurcsány miniszterelnökként is kapott több hónapon keresztül pénzt az állami cégtől. Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszában azt közölte: a legfőbb ügyész minden tekintetben törvényesnek találta a bérleti szerződést, mint ahogy az Orbán-kormány sem emelt kifogást az ellen. – A kormányfő miniszterelnöki kinevezését követően kezdeményezte a szerződés felmondását, és még ő fizetett nyolcmillió forintot a közlönykiadónak – állította a miniszter.
Csáky András (MDF) azt nehezményezte, hogy az oktatási tárca a közbeszerzés kikerülésével juttatott 1,5 milliárd forintot egy magáncég számára az iskolák adminisztrációs feladataival kapcsolatos szoftverek vásárlására. Az MDF-es politikus szerint személyi összefonódások is felmerültek az ügylet kapcsán. Arató Gergely oktatási államtitkár úgy válaszolt: az eljárás célja az volt, hogy csak a megfelelő szoftvereket használhassák az intézmények. – Most már korszerű módon tudják az iskolák adminisztrációs feladataikat ellátni, nem lesz szükség a papírmunkára – tette hozzá Arató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.