Szankciók a kormányfő közeli cég ellen

Ismét napirenden volt a parlamentben tegnap a Gyurcsány Ferenchez köthető Motim Kft. foglalkoztatáspolitikája: a cégnél négy éve, jogsértő módon, az alkalmazottaknak negyven órában kell dolgozniuk. Csizmár Gábor szakminiszter szerint a vállalkozással szembeni szankciók végrehajtása folyamatban van. Az Országgyűlésben egyebek mellett szó volt a luxusadóról, illetve az önkormányzatok helyzetéről is.

Miközben Gyurcsány Ferenc esélyegyenlőségről szónokol, a miniszterelnökhöz közel álló Motim Kft. 2001 novembere óta lábbal tiporja a munkaügyi előírásokat – hangoztatta interpellációjában Pap János (Fidesz). Emlékeztetett arra, hogy a cég vezetése – a munkaügyi bíróság jogerős döntése értelmében – a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva emelte a heti munkarendet 36 óráról negyven órára, amiért pénzbüntetésre ítélték őket. – Milyen ország az, ahol négy éven keresztül törvényt sérthet egy vállalkozás, miért nem állították ezalatt vissza a munkarendet? – kérdezte Pap János. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kifejtette, hogy a jogerős ítélet végrehajtása folyamatban van, az illetékes hatóságok mindent megtettek a jogszabályi rendelkezések betartatása érdekében. A tárcavezető az ügy tisztázása érdekében politikustársa interpellációját eljuttatja az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökéhez is.
Répássy Róbert (Fidesz) a belügyminiszternél az iránt érdeklődött, hogy a rendőrség vajon törvényesen járt-e el a német hatóságoktól magyar cégek ellen indított büntetőeljárások kapcsán érkezett jogsegélykérelmek foganatosításakor. Lamperth Mónika úgy vélte, jogilag releváns választ a Legfőbb Ügyészségnél lehet beszerezni, a megkeresés ugyanis oda érkezett. Személyes véleménye szerint az ORFK eljárása törvényes volt. Viszonválaszában Répássy értetlenségének adott hangot, hogy ebben az esetben miért nem fogadta el az MSZP-s miniszter Polt Péter legfőbb ügyész múlt heti interpellációra adott válaszát.
– Víz alá nyomja az egyébként is már csőd közeli állapotban lévő önkormányzatokat a kormány szándéka, hogy augusztus elsejétől hét százalékkal emelik a gázárakat a nagyfogyasztóknál – vélekedett Szalay Ferenc (Fidesz). Utalt Gyurcsány Ferenc tavaly szeptemberi ígéretére, miszerint nem lesz gázáremelés, azt csak az ellenzék szeretné. Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a kőolaj világpiaci árának növekedésével magyarázta az intézkedést, hozzátéve, vizsgálják a helyhatóságok költségvetési többletigényei kielégítésének lehetőségét.
– A kormánynak két milliárdos tagja is van Gyurcsány Ferenc és Kóka János személyében, ám vagyonnyilatkozataik alapján várhatóan semmilyen luxusadót nem fizetnek majd – mutatott rá Répássy Róbert. Kifejtette: a kormányfő és a gazdasági miniszter tulajdonában lévő ingatlanok egyenként sem haladják meg a százmillió forintos értéket, amely után kivethető lenne azokra a Gyurcsány által bejelentett luxusadó. Répássy felvetette, hogy ezt az adónemet vessék ki magánrepülőgépekre és
-helikopterekre, valamint nagy értékű tárgyakra is. Veres János pénzügyminiszter szerint nem célszerű üzleti vagyonelemekre is kiterjeszteni a luxusadót.
Szijjártó Péter azonnali kérdésében arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi érdekeltsége, az Aldo, majd az Altus Rt. megszerezte a Miniszterelnöki Hivatal Szalay utcai ingatlanát, amelyet visszabérelt az Állami Közlönykiadó Vállalat. Ebből a tranzakcióból egymillió forintot szerzett havonta Gyurcsány Ferenc. Szijjártó azt tudakolta, igaz-e, hogy Gyurcsány miniszterelnökként is kapott több hónapon keresztül pénzt az állami cégtől. Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszában azt közölte: a legfőbb ügyész minden tekintetben törvényesnek találta a bérleti szerződést, mint ahogy az Orbán-kormány sem emelt kifogást az ellen. – A kormányfő miniszterelnöki kinevezését követően kezdeményezte a szerződés felmondását, és még ő fizetett nyolcmillió forintot a közlönykiadónak – állította a miniszter.
Csáky András (MDF) azt nehezményezte, hogy az oktatási tárca a közbeszerzés kikerülésével juttatott 1,5 milliárd forintot egy magáncég számára az iskolák adminisztrációs feladataival kapcsolatos szoftverek vásárlására. Az MDF-es politikus szerint személyi összefonódások is felmerültek az ügylet kapcsán. Arató Gergely oktatási államtitkár úgy válaszolt: az eljárás célja az volt, hogy csak a megfelelő szoftvereket használhassák az intézmények. – Most már korszerű módon tudják az iskolák adminisztrációs feladataikat ellátni, nem lesz szükség a papírmunkára – tette hozzá Arató.