Programunk középpontjában az ember áll – ismertette lapunkkal a Szent István-terv legfőbb mondandóját Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár. A Professzorok Batthyány Körének elnöke kiemelte: a terv alkotói úgy látják, hogy hosszú távú elképzeléseket és konszenzust kell teremteni, mert „egy civakodó nemzet nem versenyképes”. Az elnök pozitív példaként a lengyeleket említette, akik a mezőgazdasági támogatások megszerzése érdekében egységesen léptek fel.
Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke, egyetemi tanár kiemelte: a terv alkotói a közgazdasági összefüggésekről is Kárpát-medencében gondolkodnak, hiszen a kapcsolatok és az üzleti lehetőségek átnyúlnak a jelenlegi államhatárokon. Amikor a gazdaság növekedésének lehetőségeit keressük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a térségi kapcsolatok szerepét sem. A magyar tőkeexport jelentős része ma is a szomszédos országokba irányul, és ez nemcsak a nagyvállalatok, de a kis- és középvállalkozások tevékenységének is betudható.
– A politikai viták általában a felszínen mozognak, ezért fontos, hogy komolyabban megalapozott, stratégiai jellegű szakmai anyag született – húzta alá Bod Péter Ákos. A szokásos kormányzati tervek eleve nem tekintenek túl a négyesztendős ciklusokon , holott a sikerhez – számos gazdasági területen – ennél hosszabb időre volna szükség. Náray-Szabó Gábor úgy látja, hogy általában tizenöt, egyes esetekben pedig negyven évre érdemes tervezni. Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy a Szent István-terv távlatos kitekintésével szemben a Széchenyi-terv kormányzati munkaprogram volt, ami a gazdasági növekedés ütemére kívánt hatni, emellett az uniós pályázatok írására is felkészítette az önkormányzatokat, vállalkozásokat. A Szent István-terv tehát inkább nemzetstratégiai lépéseket határoz meg.
Náray-Szabó Gábor szerint az ország, a magyarok jövőbeli sikerének záloga elsősorban az oktatás. Tajvanon például az alkotmányban rögzítették, hogy mennyit kell költeni évente erre a területre. Bod Péter Ákos úgy látja, hogy EU-tagságunk viszonyai között oktatási rendszerünk versenyképessége elsőrendűen fontos üggyé válik. Ma már kérdéses, hogy ha egy egyetemista, főiskolás hosszabb-rövidebb időre külföldre megy tanulni, ezt követően visszatér-e Magyarországra. Ha a fiatalok úgy érzik, hogy idehaza is van gazdasági növekedés, előrejutási lehetőség, akkor – és ez volt a tapasztalat a kevésbé gazdag uniós országokban is –, nem maradnak végleg külföldön.
Gazdaságunk másik alapvető problémája, hogy a magyar kutatási potenciál sok esetben kihasználatlan. A hazai iparban még mindig túl nagy az összeszerelő üzemek aránya, lassan bővül az üzleti célú kutatás-fejlesztési tevékenység. Nincs nálunk igazi „kutatóegyetem,” amelynek közelébe akár száz középcég is letelepedhetne, s ezzel az innováció motorja lenne. A szakemberek szerint az ország földrajzi és természeti adottságait is jobban ki lehetne használni, amiben főszerepet játszhat a logisztika. A raktározás, a szállítmányozás és a vámolás terén az ország fekvése, az európai nemzetközi főutak miatt vezetők lehetnénk a régióban. A kitörési pontok közé sorolható még a gyógy-, a konferencia- és a borturizmus.
A Szent István-terv szerzői megállapítják: csupán a kiadások lefaragásával nem lehet az államháztartás egyensúlyát megteremteni, mert az visszafogja a gazdaságot, emiatt csökkennek az adóbevételek, és újra nő a deficit. A magyar gazdaság nem eléggé versenyképes, ezért a terv részletezi a változtatáshoz szükséges lépéseket. Hazánknak mielőbb csatlakoznia kell az euróövezethez, hiszen ezáltal nőhetne a stabilitás és a valutaspekulációval szembeni ellenálló képesség. A tervezet az egyik legfontosabb prioritásként a kutatás, fejlesztés kérdését jelöli meg. A dokumentum szerint megfelelő feltételek mellett nemcsak a hazánkban alkotó magyar kutatók külföldre vándorlását lehet megakadályozni, de azokat is vissza kell csábítani, akik már elmentek. Gazdaságdiplomáciai lépéseket kell tennünk a következő tíz évben annak érdekében, hogy hazánkban telepedjen le egy nagy európai kutatóközpont. Az innovációs ötletek elvándorlásának megakadályozása érdekében ösztönözni kell a kockázatitőke-társaságok tevékenységét.
A Szent István-terv szerint a hazai közintézmények átfogó és összehangolt reformjára lenne szükség. A hazai vállalkozói szféra – a multik kivételével – még nem eléggé versenyképes. A helyzet javításában továbbra is jelentős szerepet töltenek be az EU közös pénzalapjai és a működő tőke.
Mezőgazdaságunk egyik kulcskérdése, hogy a magyar gazdáknál maradjon a nemzeti földvagyon meghatározó része. Az agrártermelés versenyképessége pedig azt követeli meg, hogy a kis- és közepes gazdaságok társulásokat hozzanak létre. Így még inkább állják a piaci küzdelmet, hiszen közösen sikeresebben bonyolíthatják le a beszerzést, a termelést, a reklámozást, az értékesítést, valamint a fejlesztést. Ugyanilyen stratégiai kérdés az internethasználat terjedése, hiszen hazánkban – az uniós átlaghoz képest – feleannyi a világhálót használók száma. E tény a jövőben a fejlődés gátja lehet. A Szent István-terv alkotói a munkaadókat, a kis- és középvállalatokat állami eszközökkel ösztönöznék az internet használatára. A terv meghatározza a versenyképesség és a sikeres jövő érdekében szükséges lépéseket, ugyanakkor a források biztosítását a következő kormány(ok)ra bízza.
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
