Szerbia-Montenegró: államközi feszültség

Súlyos ellentét alakult ki Szerbia és Szerbia-Montenegró kormánya között, amiért az államközösség külügyminsztere, Vuk Draskovics a Kostunica-kormány tudta és jóváhagyása nélkül megállapodást írt alá Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral, hogy a katonai szövetség használhatja az ország útjait Koszovó felé. Az államközösség tisztségviselői azt állítják, hogy a megállapodást konzultációk előzték meg, amelyekbe bevonták a szerbiaiakat is, amit viszont a másik fél cáfol.
A szerbiai kormányt rögtön támadták a szocialisták és a radikálisok, akik nem szívesen látnák, hogy NATO-tankok vonulnak végig Szerbia útjain néhány évvel a légicsapások után. Egyben az is kiderült, hogy a Milosevics-rezsim volt pártjai közelebb állnak a szerb kabinethez, mint az államközösségihez. De lépésük arra is rámutat, hogy Szerbia, amely ragaszkodik az államszövetség fenntartásához, korlátozná annak hatáskörét. Melyik belgrádi kormány vezeti az országot, illetve melyik képviseli a nemzetközi színtéren, tehető fel a kérdés. Az ENSZ előtt az államközösség zászlaja van, az a nemzetközi szubjektum, a NATO-val csakis az léphet megállapodásra, minthogy a békepartnerséghez is most Szerbia-Montenegró csatlakozhat. Az ügy pikantériája, hogy a Vuk Draskovics külügyminiszter vezette Szerb Megújhodási Mozgalom a szerb kormányt alkotó koalíció tagja.
Borisz Tadics szerb elnök írásos nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a két kormány ellentéte miatt. Kiemelte, hogy ez is bizonyítja, hogy nincs meg az alapvető koordináció a hatalmi koalíció pártjai között. Tadics szerint a helyzet nemcsak a koszovói polgárok biztonsága szempontjából aggasztó, hanem az ország tekintélye miatt is a nemzetközi intézmények előtt.
Nebojsa Csovics, a Koszovóval foglalkozó koordinációs testület vezetője tévényilatkozatában kijelentette, hogy Draskovics komplett dokumentációval rendelkezik, bevonta a megállapodás elkészítésének folyamatába a védelmi minisztériumot és a szerb kormányt is, az előbbi egy hónappal ezelőtt még részt is vett a munkában. Most azonban „mossák kezeiket”, s feláldozzák Draskovicsot, akinek lemondását mind hangosabban követelik. A bulvársajtó pedig azt írja, Draskovics ezzel a megállapodással járt a nemzetközi közösség kedvében, nehogy eszükbe jusson, hogy pártja annak idején önkénteseket küldött a frontra.

Atrocitások. Szerb házakra nyitottak tüzet tegnapra virradó éjszaka a koszovói Zupcéban. Az egyik épületre gránátot is dobtak. Szerencsére csak anyagi kár keletkezett. Tiltakozva az incidens miatt a zupcei szerbek lezárták falujuknál a Mitrovica és Zubin Potok közötti főutat, követelve a támadók kézre kerítését és a biztonság megteremtését a tartomány északi részén. A Fonet belgrádi hírügynökség szerint a tiltakozás békésen zajlott. A közelmúltban a hasonló útlezárásoknak tragikus következményei is voltak. Tavaly március 16-án Caglavica szerbjei lezárták a tartományi főváros és Szkopje közötti főutat, miután albán szélsőségesek hasba lőttek egy 18 éves szerb fiatalt. Részben a caglavicai útlezárás, részben a mitrovicai zavargások miatt másnap az egész tartományt elöntötte az erőszak. A szerb- és romaellenes pogromban 19 ember vesztette életét, több százan megsebesültek, templomok tucatjai váltak lángok martalékává.