Újabb front nyílt a brit–francia rivalizálásban

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 117. ülésén, a szingapúri Esplanade Színházban ma közép-európai idő szerint valamivel délután kettő előtt nyilvánosságra hozzák, mely város rendezheti meg a 2012-es nyári játékokat. Pár éve még azt hittük, ezen a napon akár Budapestért is izgulhatunk, ám a magyar pályázat terve hamvába holt. Az egyik indoklás szerint azért, mert a földrészek közti rotáció alapján 2012-ben úgysem Európa következik; ehhez képest az öt, még versenyben lévő jelölt közül London és Párizs a két favorit, míg Madrid lehet a titkos befutó.

2005. 07. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kilenc város ment neki tavaly májusban az első szűrőnek, és öt jutott át rajta. Havanna és Rio de Janeiro kiesése abszolút papírforma volt, Isztambult a diplomatikusság kedvéért talán tovább lehetett volna lökni, hiszen az egyetlen település, amely egyszerre két kontinensre vihetné haza a játékokat. Lipcse kudarca össznémet melléfogás, nem vitás ugyanis, hogy a szárazföldi Európa legjelentősebb városává vált, újraegyesült Berlin a végső győzelemnek is komoly esélyese lenne.
Az öt „továbbjutó” közül New York a hajrában, a múlt hónapban gyakorlatilag kiszállt a versenyből, hiszen az állam döntőbizottsága leszavazta az új olimpiai stadion felépítésének ötletét. A NOB végrehajtó bizottsága ugyan kedden Szingapúrban engedélyezte, hogy az amerikai metropolis is elővezesse prezentációját, de a helyzeti hátrány behozhatatlan, ráadásul tovább tetézi az 1996-os atlantai káosz emléke. Moszkva hanyagsága már-már érthetetlen. A NOB szemlebizottságát elképesztették az elnagyolt és bizonyos esetekben angolra át sem fordított tervek, a marokkói Naval el-Mutavakel vezette testület ma várhatóan olyan összegzéssel rukkol ki, amelynek alapján csupán az a kérdés: Moszkva az első vagy a második körben esik-e ki. (Június 8-án megjelent írásunkban részletesen ismertettük a szemlebizottság interneten is kiadott jelentését, külön kiemelve az egyes pályázók előnyeit és hátrányait. A döntéshozatal menetéről is beszámoltunk már, ezúttal legyen elég annyi: a rendezés jogának elnyeréséhez ötven százalék plusz egy szavazat szükséges, a legkevesebb voksot kapó városok fordulónként kiesnek. Azaz minimum egy, maximum négy „kör” szükséges a végeredményhez. A közvetlenül érintettek nem szavazhatnak, ezért az első menetben a 116 NOB-tag közül csupán 99 lesz aktív.)
Szubjektív esélylatolgatásunknál természetesen jóval többet mondanak a brit William Hill fogadóiroda oddsai, amelyek a következők: Moszkva 50:1, New York 33:1, Madrid 14:1, London 11:4, végül Párizs, mint toronymagas favorit, 1:4. Azaz a francia főváros négy betett fontra csak egy plusszal fizet, de még ez is visszaesés a nem sokkal korábbi 1:6-hoz képest. Más angol források szerint azonban messze nem ennyire egyértelmű a helyzet, a Sportcal.com internetes portál például a NOB-tagok mellett dolgozó hivatalnokok körében végzett felmérést, és ennek alapján úgy találja, London tisztán vezet a várható szavazatok 44 százalékával Párizs (29), Madrid és New York (10-10), valamint Moszkva (7) előtt.
Akármelyik kalkulációt is veszszük, a hagyományos brit–francia rivalizálás újabb frontján találjuk magunkat. Az első lövést ezúttal az angolok adták le, pontosabban egyik zsoldosuk, Jim Sloman, aki a 2000-es sydneyi játékok vezető tisztségviselője volt, most viszont már Londonnak dolgozva jelentette ki: „Az egyetlen gond a párizsi stadionnal kapcsolatban, hogy futballra épült, nem atlétikára. Bár atlétikai vb-t is rendeztek benne, a problémákat nem sikerült megszüntetni, míg a londoni létesítmény speciálisan az atlétikai versenyekre készült.” A franciák persze viszonozták a tüzet, Abdelatif Benazzi hajdani rögbijátékos így minősítette a riválisokat: „Nem csalódtam bennük, ugyanúgy viselkednek, mint a pályán.” Jacques Rogge, a NOB elnöke természetesen igyekezett elsimítani az ellentéteket, ugyanis leszögezte: „Senki nem lépte át azt a bizonyos határvonalat. Ha ezt bárki megtenné, közbeavatkozom.”
Sokáig már nem kell játszania a békebírót, hiszen a mai menetrend alapján közép-európai idő szerint hajnali háromtól sorrendben Párizs, New York, Moszkva, London és Madrid mutatkozik be, majd tart sajtótájékoztatót, ezt követően a szemlebizottság ismerteti a jelentését, végül 13.30 és 13.45 között jelentik be a titkos szavazás eredményét.
New York és Madrid először, Moszkva 1980 után másodszor, London és Párizs 1908 és 1948, illetve 1900 és 1924 után harmadszor adhatna otthont a nyári játékoknak. Azzal a tippeléssel tehát nem vállalunk túl nagy kockázatot, hogy 2012-re az újkori olimpia akkor már 116 éves történelmének meglesz az első triplázója. Gazdasági elemzők úgy vélik, az olimpia megkaparintása akár 30 évvel is „megdobhatja” a szerencsés házigazda fejlődését; így ha minden a várakozások szerint megy, hét esztendő múlva Londonban vagy Párizsban tulajdonképpen már 2042-t írhatnak majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.