Újabb front nyílt a brit–francia rivalizálásban

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 117. ülésén, a szingapúri Esplanade Színházban ma közép-európai idő szerint valamivel délután kettő előtt nyilvánosságra hozzák, mely város rendezheti meg a 2012-es nyári játékokat. Pár éve még azt hittük, ezen a napon akár Budapestért is izgulhatunk, ám a magyar pályázat terve hamvába holt. Az egyik indoklás szerint azért, mert a földrészek közti rotáció alapján 2012-ben úgysem Európa következik; ehhez képest az öt, még versenyben lévő jelölt közül London és Párizs a két favorit, míg Madrid lehet a titkos befutó.

Kilenc város ment neki tavaly májusban az első szűrőnek, és öt jutott át rajta. Havanna és Rio de Janeiro kiesése abszolút papírforma volt, Isztambult a diplomatikusság kedvéért talán tovább lehetett volna lökni, hiszen az egyetlen település, amely egyszerre két kontinensre vihetné haza a játékokat. Lipcse kudarca össznémet melléfogás, nem vitás ugyanis, hogy a szárazföldi Európa legjelentősebb városává vált, újraegyesült Berlin a végső győzelemnek is komoly esélyese lenne.
Az öt „továbbjutó” közül New York a hajrában, a múlt hónapban gyakorlatilag kiszállt a versenyből, hiszen az állam döntőbizottsága leszavazta az új olimpiai stadion felépítésének ötletét. A NOB végrehajtó bizottsága ugyan kedden Szingapúrban engedélyezte, hogy az amerikai metropolis is elővezesse prezentációját, de a helyzeti hátrány behozhatatlan, ráadásul tovább tetézi az 1996-os atlantai káosz emléke. Moszkva hanyagsága már-már érthetetlen. A NOB szemlebizottságát elképesztették az elnagyolt és bizonyos esetekben angolra át sem fordított tervek, a marokkói Naval el-Mutavakel vezette testület ma várhatóan olyan összegzéssel rukkol ki, amelynek alapján csupán az a kérdés: Moszkva az első vagy a második körben esik-e ki. (Június 8-án megjelent írásunkban részletesen ismertettük a szemlebizottság interneten is kiadott jelentését, külön kiemelve az egyes pályázók előnyeit és hátrányait. A döntéshozatal menetéről is beszámoltunk már, ezúttal legyen elég annyi: a rendezés jogának elnyeréséhez ötven százalék plusz egy szavazat szükséges, a legkevesebb voksot kapó városok fordulónként kiesnek. Azaz minimum egy, maximum négy „kör” szükséges a végeredményhez. A közvetlenül érintettek nem szavazhatnak, ezért az első menetben a 116 NOB-tag közül csupán 99 lesz aktív.)
Szubjektív esélylatolgatásunknál természetesen jóval többet mondanak a brit William Hill fogadóiroda oddsai, amelyek a következők: Moszkva 50:1, New York 33:1, Madrid 14:1, London 11:4, végül Párizs, mint toronymagas favorit, 1:4. Azaz a francia főváros négy betett fontra csak egy plusszal fizet, de még ez is visszaesés a nem sokkal korábbi 1:6-hoz képest. Más angol források szerint azonban messze nem ennyire egyértelmű a helyzet, a Sportcal.com internetes portál például a NOB-tagok mellett dolgozó hivatalnokok körében végzett felmérést, és ennek alapján úgy találja, London tisztán vezet a várható szavazatok 44 százalékával Párizs (29), Madrid és New York (10-10), valamint Moszkva (7) előtt.
Akármelyik kalkulációt is veszszük, a hagyományos brit–francia rivalizálás újabb frontján találjuk magunkat. Az első lövést ezúttal az angolok adták le, pontosabban egyik zsoldosuk, Jim Sloman, aki a 2000-es sydneyi játékok vezető tisztségviselője volt, most viszont már Londonnak dolgozva jelentette ki: „Az egyetlen gond a párizsi stadionnal kapcsolatban, hogy futballra épült, nem atlétikára. Bár atlétikai vb-t is rendeztek benne, a problémákat nem sikerült megszüntetni, míg a londoni létesítmény speciálisan az atlétikai versenyekre készült.” A franciák persze viszonozták a tüzet, Abdelatif Benazzi hajdani rögbijátékos így minősítette a riválisokat: „Nem csalódtam bennük, ugyanúgy viselkednek, mint a pályán.” Jacques Rogge, a NOB elnöke természetesen igyekezett elsimítani az ellentéteket, ugyanis leszögezte: „Senki nem lépte át azt a bizonyos határvonalat. Ha ezt bárki megtenné, közbeavatkozom.”
Sokáig már nem kell játszania a békebírót, hiszen a mai menetrend alapján közép-európai idő szerint hajnali háromtól sorrendben Párizs, New York, Moszkva, London és Madrid mutatkozik be, majd tart sajtótájékoztatót, ezt követően a szemlebizottság ismerteti a jelentését, végül 13.30 és 13.45 között jelentik be a titkos szavazás eredményét.
New York és Madrid először, Moszkva 1980 után másodszor, London és Párizs 1908 és 1948, illetve 1900 és 1924 után harmadszor adhatna otthont a nyári játékoknak. Azzal a tippeléssel tehát nem vállalunk túl nagy kockázatot, hogy 2012-re az újkori olimpia akkor már 116 éves történelmének meglesz az első triplázója. Gazdasági elemzők úgy vélik, az olimpia megkaparintása akár 30 évvel is „megdobhatja” a szerencsés házigazda fejlődését; így ha minden a várakozások szerint megy, hét esztendő múlva Londonban vagy Párizsban tulajdonképpen már 2042-t írhatnak majd.