A csúcstalálkozónak minősíthető találkozó diplomáciai ellentéteket váltott ki. A Litvánia és Lengyelország közé beékelt orosz felségterület rendezvényére ugyanis e két nemzet hasonló rangú képviselőit Moszkva nem hívta meg. Friedbert Pflüger, a német kereszténydemokraták EU-szakértője szerint elfogadhatatlan, hogy Aleksander Kwasniewski és Valdas Adamkus nem kapott meghívót a háromnapos ünnepségre. Orosz sajtóértesülések szerint a Kreml azért döntött a szomszédos országok vezetőinek mellőzése mellett, mert a jubileumot „elsősorban az orosz nép ünnepének tartja, és arra olyan barátokat hívtak meg, akik egy nyelven beszélnek”.
Königsberget 1255-ben német szerzetesek alapították, a város gazdag német hagyományokkal rendelkezik, leghíresebb polgára a filozófus Immanuel Kant, az európai humanizmus úttörője. A világháború után Sztálin kialkudta, hogy a Vörös Hadsereg által elfoglalt több mint tizenötezer négyzetkilométernyi terület szovjet fennhatóság alá kerüljön. A diktátor egyik leghűségesebb támogatójának, Mihail Kalinyinnak fejezte ki háláját, amikor róla nevezte el a várost, amely így ma már hatvanesztendős szovjet-orosz múlttal is rendelkezik. Ennek megfelelően a Königsberg elnevezést az ünnepségek során nem volt szabad megemlíteni.
A Putyin–Schröder–Chirac hármas, meg nem erősített információk szerint arra használta fel a találkozót, hogy megvitassa a nukleáris fegyverkezés megakadályozásának lehetőségeit. Figyelmük mindenekelőtt az iráni fejleményekre összpontosult, abból a feltevésből kiindulva, hogy Teherán az atomenergia békés, polgári felhasználásának árnyékában tömegpusztító fegyver kidolgozásán fáradozik. Szó esett az Európai Unió és Moszkva közti partnerség elmélyítésének lehetőségéről, megvitatták ugyanakkor a Kalinyingrád és a hozzá tartozó terület fejlesztésének kérdéseit is. Az ENSZ és a Biztonsági Tanács megreformálása mellett különös hangsúllyal volt szó a G8-ak jövő heti, skóciai csúcstalálkozójáról.
Ukrajna
Európai katonák harcolnak és halnak meg az ukrán fronton
