Utóvédharcok sakkfeladványokkal?

Viaskodásunk az emberi szellem kontra számítógépek vonatkozásában eléggé hátrányosan alakul az utóbbi időkben: legjobbjainkat sorra megtépázzák a legújabb konstrukciók, vereségünk a küszöbön áll. Avagy lehetséges, hogy az alkotó emberi képesség mégiscsak túléli a gépek térhódítását? A sakkfeladvány-szerzés területén például még nincs olyan szoftver vagy mechanika, amelyik versenyezhetne az emberi produkciókkal. Érdekes, képesek megoldani a legbonyolultabb alkotásokat is, de megkomponálni egy akár közepes sakkfeladványt még nem láttunk tőlük. Csak megoldásokban vagy a hibakeresésben tüneményesek, s valószínűleg felülmúlnak minket. Sakkideát azonban, úgy látszik, csak az emberi agy képes teremteni. Egyelőre.
Az alábbi remekművet képes volt megfejteni egy közepes gép is. De ha arra kérnénk, hogy produkáljon valami hasonlót…? Nézzünk meg egy példát, amely koncepcióban az utóbbi idők egyik legeredetibb műve: még megfejteni sem volt könnyű, nemhogy megalkotni. A szerző bizonyos Oszincsev, a helyzet pedig a következő: világos indul és nyer.
Bonyolult helyzet indulásnak – s a követelmény is az a javából. Az ideges sakk 1. Fxf2+? nem is jó, mert erre Kg5! után még világos kerülne bajba a Bh8 mattfenyegetés miatt. Bele kell kóstolni a merészebb 1. e7 Bh8 2. gxf7-be, amivel a két összekötött gyalogos egyike azonnal átváltoztatható. Mi jön azonban 2… Bg7!!-re? A sötét védekezés trükkje abban áll, hogy a felületes 3. e8V? (f8V) Kg4+4. Vxh8 hibásnak bizonyulna 4… Bh7+ 5. Fh6 Bxh6+ 6. Vxh6 f1H!! + ravasz pattcsapda miatt. Világos válogathat 7. Bxf1 (aktív) vagy Kh1 Hg3+ (passzív) döntetlen, örökös sakk végződésben. Hogyan tovább?
3. e8B!! Kg4+ 4. Bxh8 Bh7+ 5. Fh6 Bxh8, s most ugyanoda jutnánk, ha vezért vinnénk be
6. f8V? formájában, hiszen Bxh6+ majd f1H+-kal az előző remi állna elő, meglepetésre. Nincs tovább? Remi? Hát nem: szenzációs húzás következik, a feladvány egyetlen megoldása a zseniális 6. f8F!
Egy ilyen lépés millióból egyszer jó, azaz célirányos. Ördögi, hogy a két azonos színű futó „megmattolja” a sarokba szorult sötét bástyát, ahogy később látni fogjuk. 6… fxg1V+ 7. Kxg1 Kg3 8. Kf1! Kikényszeríti a bástyalépést: 8… Bg8, amire 9. Fhg7! (Bh7-re Ffg7 jött volna), és most furcsa módon egy gyalogvégjáték jön létre, amelyben a két király oppozíciós adottsága dönti el a játszmát! Ahogy következik:
9… Kg4 10. Kf2 Kf4 11. g3+ Kg4 12. Kg2 Kf5 13. Kf3 Kg5 14. g4 Kg6 15. Kf4 Kf7
Az utolsó kísérlet, hátha 16. Kg5?-öt húzza világos, amire persze sötét Bxg7 17. Fxg7 Kxg7-tel boldogan opponálhatna: az állás elméleti döntetlen lehetne. A szigorú 16. Kf5! Bxg7 17. Fxg7 Kxg7 18. Kg5! után viszont világos bevezeti a g gyalogost, és nyer.
Kár, hogy egy ilyen remekművet nem lehet eladni a médiának vagy a reklámcégeknek, ámbár ki tudja. A gyalogátváltozás gondolatköréből az összes lehetséges mutációt bemutatta, s mellesleg a klasszikus királyoppozíciót is megismételtette velünk, hátha elfelejtettük…