Változhatnak a felvételi keretszámok

A felvételi keretszámok módosításával próbálja ellensúlyozni a korábban érettségizők előnyét az idén maturálókéval szemben az oktatási tárca. Az alkotmányellenesnek talált jogszabály valóságos hatása csak a ponthatár megvonása után, július 27-től mutatkozik meg.

A felsőoktatási intézmények a napokban fejezték be a felvételizők érettségi adatainak számítógépes rögzítését. Az információkat az Országos Felvételi Irodához továbbította a számítógépes rendszer. A ponthatárt első körben július 20-án húzzák meg, a véglegest pedig 27-én. Ezután derül ki, hányan kapnak helyet az egyetemeken, főiskolákon.
Az egyetemek statisztikát nem készítenek, de informatikai rendszerük megmutatja, ki mikor érettségizett. Völgyesi Levente, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) felvételi irodájának illetékese azt mondta, legkorábban 20-a után lesz reális képük arról, milyen arányban válnak egyetemi polgárokká a korábban érettségizett diákok. Az már most is felmérhető, hogy jelentékeny számban vannak – közölte az ELTE szakembere. Az egyetem rektora, Klinghammer István a tegnapi Népszabadságban azt nyilatkozta, „a népszerű karokon szinte teljesen betöltik a tavaly végzettek a meglevő helyeket, labdába se rúghatnak az újak”.
Fejérdy Pál, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) rektorhelyettese is megerősítette e véleményt. – Hitelt érdemlő végeredmények ismerete híján is kimondható: valós a veszély, hogy a tavaly érettségizett diákok megengedhetetlen előnybe kerülnek a most végzettekkel szemben – mondta lapunknak az egyetemi vezető. Az általános orvostudományi karon, ahol mindez leginkább problémát jelenthet, a keretszám megemelését mint lehetséges kezelési módot mégis üdvözölnék, hiszen orvoshiány van. Ám a kapacitás felső határa legfeljebb a 400-as felvételi létszám lehetne (a jelenlegi 180-as keretszám helyett), ennyi első évfolyamos diákot lehetne megfelelő színvonalon oktatni a karon. – A fogadókészségünk csak arra az esetre érvényes, ha a több hallgató esetén nem csökkentenék a normatívát, illetve nem a jövő évi kontingens terhére történne a malőr kivédése – szögezte le a SOTE rektorhelyettese. Szerinte az nem volna megoldás, hogy korlátlanul megnövelik a keretszámot, mondván, egyetlen egyetem sem teheti meg a diákjaival, hogy pár hónap múlva alaposan megrostálja őket, sokak pályaalkalmasságát kétségbe vonva, holott a minisztérium a hibás. Hozzátette: ép eszű, hozzáértő emberek legalább háromnegyed éve világosan láthatják az ezzel a pontszámítással járó veszélyeket. Fórumokon, a sajtóban, az interneten mindenki óvta a tárcát attól, amit az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megállapított. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára tegnap azt mondta: nem tudja megítélni, hányan juthatnak be a felsőoktatásba az Alkotmánybíróság által is kifogásolt kormányrendelet alapján. Arató Gergely szerint korrigálják a hibát, s a miniszter – a jogszabály alapján – átcsoportosítja, felemeli a felvételi keretszámokat. Ezt később úgy pontosította, hogy csak átcsoportosításra lesz mód: az egyes szakok be nem töltött helyeit átadják másoknak.
Az Alkotmánybíróság kedden kimondta: alkotmánysértő mulasztást követett el a kormány azzal, hogy a pontszámítás módját helytelenül állapította meg. Emiatt az idén érettségizettek hátrányba kerültek a régebben maturálókkal szemben. A jogegyenlőséget ez nem sérti, de az esélyegyenlőséget igen. Az Ab azért nem semmisítette meg a rendeletet, mert nem akart ártani a diákoknak. Indoklása szerint: „Az Alkotmánybíróság az indítványokat az érettségi, felvételi eljárás közben kapta meg és bírálta el. A bevezetett pontszámítási rendszer, valamint az érettségi jegyeknek és százalékos eredményeknek felvételi pontokká történő átszámítása megsemmisítésével az Ab a már kialakult bizonytalanságot oly mértékben megnövelné, hogy teljesen áttekinthetetlen helyzet alakulna ki. A megsemmisítés veszélyeztetné vagy lehetetlenné tenné a 2005. szeptemberi főiskolai és egyetemi tanévkezdést.”

Magyar marad. Magyar Bálint oktatási miniszter felelőssége a legújabb érettségivel kapcsolatos fejlemény, az Alkotmánybíróság keddi döntése után sem került szóba – közölte tegnap Batiz András kormányszóvivő. Lapunk kérdésére, miszerint történhet-e esetleg olyasmi az oktatási miniszter által felügyelt területen, ami mégiscsak felveti Magyar Bálint felelősségét, azt válaszolta: találgatásokba nem bocsátkozna.