A számvevőszék bírálja a MÁV-ot

Az Európai Unió ISPA-forrásainak felhasználásával megvalósuló hazai vasúti beruházások később kezdődtek a tervezettnél, emiatt a határidők sem tarthatók. A pontatlan tervezés miatt a magyar társfinanszírozás mértéke három fővonal esetében jelentősen megemelkedett – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből.

Jelentős hiányosságokról számol be az ÁSZ azon vasúti projektek esetében, amelyekhez a MÁV Rt. ISPA-forrásokat is felhasznál. Az EU 2000-ben három hazai vasútvonal átépítésének, illetve felújításának támogatásáról hozott határozatot: a MÁV a Vecsés–Szolnok, Budapest–Hegyeshalom, valamint a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba vonal korszerűsítésére 190 millió euró vissza nem térítendő uniós pénzt használhat fel ugyanilyen mértékű hazai forrás biztosítása mellett. A szolnoki és a hegyeshalmi vonalakon a fejlesztési munkálatokat 2006 végére, Zalalövő és Boba között 2008 júniusában kellene befejeznie a MÁV-nak a magyar kormány és az EU pénzügyi megállapodása szerint, ám az ÁSZ-jelentés megállapítása szerint az előbbi két beruházás már biztosan nem teljesíthető határidőre. Ez nem is csoda, hiszen a vasúttársaság már a tendereztetéssel is másfél évet csúszott. A tervezési hiányosságokból, a rossz ármegállapításból, illetve a késedelemből adódó költségtúllépés azt eredményezi, hogy a munkák befejezéséhez újabb hazai forrásokat kell előteremteni. A jelentés megállapítja, hogy bár a tervektől való eltérés az utóbbi időszakban egyre kisebbé vált, a teljesítés időbeni és pénzügyi kockázatai még mindig magasak.
Az ÁSZ kimondta, hogy az építkezéseket műszakilag is pontatlanul készítették elő, ezért a felek által aláírt pénzügyi megállapodásba hiányos és hibás műszaki adatok kerültek. Csak a műszaki előkészítés hiánya 4,8 milliárd forint többletet jelent, de ennél jóval nagyobb, pontosan 27,2 milliárd forintos pluszkiadást okoz, hogy rosszul kalkuláltak az építőanyagárakkal. A MÁV ugyanis a 2006-ig megvalósuló fejlesztések anyagigényét a 2000. évi egységárakon számolta ki, és megfeledkezett ezek indexálásáról.
Az ÁSZ jelentése ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a munkák befejezésekor a költségtúllépés kevesebb lesz, mint amit a MÁV és az ISPA illetékes bizottsága időközben megállapított. A beruházások összköltségéhez képest azonban az EU-támogatás részaránya így is jóval ötven százalék alá csökken.

Újabb határidő a tenderbotrányban. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tíz nappal meghosszabbította az eljárási határidőt, így augusztus 14-én hoznak határozatot a MÁV-motorvonattender ügyében. Ismert: a Közbeszerzések Tanácsának öt tagja hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a KDB legutóbbi döntésével szemben, amelyben a bizottság megsemmisítette a MÁV-tender eredményét.