Ha már szóba hoztuk az 1952-es olimpiát, ne lépjünk át rajta ilyen gyorsan, elvégre az ezen megszerzett 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérmünk gyaníthatóan már soha felül nem múlható teljesítmény marad. Győzelmeink közül egy született atlétikában, ám az nem akármilyen produktum volt: Csermák József 60,34 méteres világcsúccsal, a 60 métert elsőként túldobva a földkerekségen nyerte a kalapácsvetést. A címvédő, Londonban győztes Németh Imre pedig bronzérmes lett. Bár világrekordot akkor éppen nem javított a csehszlovák „gőzmozdony”, Emil Zatopek, mégis megismételhetetlen tettet vitt végbe: megnyerte a 10 000, majd az 5000 métert, legvégül pedig a maratoni futást is!
Azóta persze nagyot változott a világ. Mást ne mondjunk, az 1952-es olimpián 67 ország vett részt, most a vb-re pedig 209 küld versenyzőt. S ma napjaink legjobb hosszútávfutója, az etióp Kenenisa Bekele is úgy döntött, kihagyja az 5000 métert, hogy 10 000-en biztosra mehessen. Érthető, hiszen tavaly Athénban is csak a hosszabbik távon tudott nyerni. Az persze most a javára szól, hogy a marokkói Hicham el-Guerrouj, aki viszont az olimpián az 1500-at és az 5000-et is megnyerte, ezúttal nem lesz ott a mezőnyben. A neves hiányzók között említhetjük még az Athénban ugyancsak duplázó brit Kelly Holmest (800, 1500), a hármasugrásban Jonathan Edwards örökébe lépett svéd Christian Olssont, s a klasszikus férfi 100-on idén 9,77-es világcsúcsot repesztő, de aztán lesérülő Asafa Powellt sem tudták összedrótozni, pedig a jamaicai nagyon szeretett volna indulni.
Az utóbbi hetek történései alapján így aztán most a világ szeme leginkább Jelena Iszinbajeván van, aki nagy menetelése során július 22-én, Londonban kerek 5 méterre emelte a női rúdugrás világcsúcsát. Ugyancsak Oroszhonból Tatjana Liszenko 77,06 méterre javította a női kalapácsvetés eddigi legjobb eredményét, s emberesen elhajította a szert az erősebb nem képviseletében a fehérorosz Ivan Tyihon is: 86,73-ra, ami egyetlen centivel kevesebb mint Jurij Szedih 19 évet nyugalomban megélt rekordja. Erre mondják: mi a méreg, ha nem ez?!
Persze a világrekordot a vb-n éri meg megjavítani, hiszen ezért százezer dollár pluszpénz jár az IAAF kasszája terhére. Igaz, az „alap” sem lebecsülendő, a nemzetközi szövetség rekordnak számító 7,3 millió dollárt oszt ki a helyezettek között; az aranyérem az egyéni számokban 60, az ezüst 30, a bronz 20 ezer dollárt ér, a váltókban pedig 80, 40 és 30 ezret kapnak a dobogós kvartettek.
A hevenyészett esélylatolgatások alapján, s a már említetteken túl vélhetően, kövér csekket kap majd az amerikai Justin Gatlin (100 m), Jeremy Wariner (400) és Dwight Phillips (távolugrás), a katari Szaif Szaid Szahen (3000 m akadály), a litván Virgiljus Alekna (diszkoszvetés), a cseh Roman Sebrle (tízpróba), a nőknél a svéd Kajsa Bergqvist (magasugrás) és Carolina Klüft (hétpróba), valamint a kubai Osleidys Menendez (gerelyhajítás) is, velük nem vállalunk túl nagy kockázatot.
Sajnos azzal sem, ha kimondjuk, fényes magyar szereplést most semmiképpen sem prognosztizálhatunk. Két éve a párizsi vb-n Annus Adrián kalapácsvetésben, Fazekas Róbert diszkoszvetésben egyaránt ezüstérmes volt, de athéni doppingvétségük s eltiltásuk után értelemszerűen lejjebb került a mérce, kisebb az elvárás. Ezt azért a szakvezetés a 16 fős csapat felé így is egy érem és két-három pontszerző helyezés megszerzésénél húzta meg. A medált az athéni eredménylista alapján a Fazekas kizárását követően olimpiai ezüstérmessé avanzsált Kővágó Zoltántól remélhetnénk, ám nem túl szívderítő látni, hogy momentán csak tizedik a diszkoszvetés világranglistáján. Tízpróbában Zsivoczky Attila, valamint a most debütáló női 3000 méteres akadályfutásban Tóth Lívia ellenben a negyedik. S persze egyáltalán nem bánnánk, ha most a futópályán szolgálnánk egy „nagy dobással”.
Ők tizenhatan. A magyar vb-keret a következő, férfiak: Boros László (magasugrás), Dezső Ákos (400 m gát), Horváth Gergely (gerelyhajítás), Kővágó Zoltán (diszkoszvetés), Máté Gábor (diszkoszvetés), Pars Krisztián (kalapácsvetés), Varga Roland (diszkoszvetés), Zsivoczky Attila (tízpróba); nők: Győrffy Dóra (magasugrás), Kálovics Anikó (5000 m), Molnár Krisztina (rúdugrás), Orbán Éva (kalapácsvetés), Petráhn Barbara (400 m), Szabó Nikolett (gerelyhajítás), Tóth Lívia (3000 m akadály), Vaszi Tünde (távolugrás).
