Napjainkban is még mindig 15 európai uniós (EU) tagállamban – köztük Magyarországon – vannak aranyrészvényei az államnak, szám szerint 141 vállalatban. A magánkézbe kerülő egykori állami vagy önkormányzati cégekben egészen a legutóbbi időkig szerte Európában elterjedt gyakorlat volt néhány különleges állami jogosultságot fenntartani a közérdekre való hivatkozással. Ezek a speciális állami jogok – amelyek a többi részvényhez kapcsolódó jogokon felül különleges beleszólási lehetőségeket tartalmaztak – a legtöbbször az úgynevezett aranyrészvények formáját öltötték. Ennek az a legfontosabb tulajdonsága, hogy – az aranyrészvény birtokában – a kormányzat a privatizált cég életében, részvénytulajdoni hányadától függetlenül, továbbra is vétójogot gyakorolhat bizonyos stratégiai döntések meghozatalában. A Bruxinfo internetes portál szerint az Európai Bizottság (EB) 1997-ben egy közleményében fejtette ki részletesen, hogy az aranyrészvények fenntartása a legtöbb esetben felesleges gátja a tőke szabad áramlásának, ellentétes a közösségi alapszerződés 56–60. cikkeivel, s így Brüsszel jogértelmezése szerint az aranyrészvényeket birtokló államok ellen eljárás indítható a közösségi jog megsértése miatt az Európai Bíróságon. 2002-től kezdődően a luxemburgi testület összesen hat esetben erősítette meg ezt a bizottsági álláspontot. Csupán Belgiumnak sikerült megnyernie az ellene indított eljárást, Portugáliát, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Spanyolországot és Olaszországot a bíróság felszólította gyakorlata megváltoztatására.
Brüsszel most egy – 2004. végi adatokra támaszkodó – elemzést tett közzé jelentés formájában a tagállamok joggyakorlatában 1997 óta bekövetkezett változásokról, s ebben nagy elégedettségének adott hangot. Az Európai Bizottság értékelése szerint ma már a legtöbb tagállam egyre inkább piackonform szabályozási lépésekkel próbálja meg ugyanazokat a hatásokat elérni a közérdek érvényesítésében, mint korábban az aranyrészvények révén.
Charlie McCreevy belső piaci biztos különösen elégedettnek nevezte magát „az új tagállamok által megtett előrehaladás” miatt, főleg arra való tekintettel, hogy ezekben az országokban tömeges privatizáció zajlott az utóbbi években. „A fennmaradó problémákat konstruktív megközelítésben lehet megvitatni a tagállamokkal, de végső soron határozott lépéseket fogunk tenni az indokolatlan korlátozásokkal szemben” – utalt McCreevy arra, hogy az eddigi elégedettség távolról sem jelenti a téma teljes kipipálását. Az elemzésből kiderül, hogy a 2004. végi összesítés szerint továbbra is 141 cégben van valamely tagállamnak aranyrészvénye, s az ilyen jogokat birtokló országok száma eléri a 15-öt.
A legtöbb aranyrészvény felett Lengyelország és Csehország rendelkezik, az előbbi 49, az utóbbi pedig 37 cég esetében. (Prága elsősorban a vízszolgáltató és csatornázási társaságokban tart fenn aranyrészvényt, s hasonló jogai vannak az ismert Becherovka likőrgyárban vagy a plzeni sörgyár által működtetett kutatóintézetben is.)
Magyarországon az állam 31 cégben rendelkezik aranyrészvényekkel, ez a bizottsági listán a harmadik helyet jelenti. Ezen megtalálható a Mol, az OTP, a Magyar Telekom, a Dunamenti Repülőgépgyár, öt regionális gázszolgáltató, hat áramszolgáltató, nyolc erőmű, a Hungexpo, a Hungaropharma, továbbá olyan ismert hungaricumokat előállító vállalatok, mint a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Pick és a Herz szalámigyár, illetve a Zsolnay porcelángyár. A Bruxinfo azt írja: hazánk kötelezettséget vállalt az aranyrészvényekkel való „felhagyásra”. Az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénymódosítás megtiltotta további hasonló speciális állami jogok megítélését, a meglévő 31 esetből pedig a versenyszférában tevékenykedő nyolc cég esetében az aranyrészvény záros határidőn belüli felszámolásáról döntött. A fennmaradó 23 aranyrészvényhez fűződő jogokat pedig korlátozták.
Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának tagja szerint főként ott fontos a magyar állam tulajdonosi jogosítványainak fenntartása, ahol olyan nemzetgazdasági örökségvédelemről van szó, mint a Pick Szeged Rt., a Herz Szalámigyár Rt. vagy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. S nemcsak ezekben a cégekben, de az OTP Rt.-ben, a CD Hungary Rt.-ben vagy a Hungexpo Rt.-ben is megszűnik az állam tényleges tulajdonosi jogosítványa. A képviselő úgy véli, nem engedhető meg az sem, hogy a közúti személyszállítás, az agrárium, valamint a gáz- és áramszolgáltatók esetében megszűnjenek az állam kiemelt jelentőségű jogai, ugyanis a nemzetgazdaság működését veszélyezteti ezek hiánya. Arról nem is szólva – fogalmazott Papcsák –, hogy mindez jelentős vagyonvesztést okozhat. Arra az állításra, miszerint „az aranyrészvények fenntartása a
legtöbb esetben felesleges gátja a
tőke szabad áramlásának”, Papcsák közölte: ezt éppen az élet cáfolja
leginkább, mert az utóbbi idők
legnagyobb versenyfutása zajlott például az Antenna Hungária Rt. részvényeinek megszerzéséért, amihez hasonló érdeklődés tapasztalható a Budapest Airport privatizációs tenderén is, pedig mindkét cégben rendelkezik aranyrészvénynyel az állam.
zápor
Zivatar és jégeső tör ránk, kiadták a narancs figyelmeztetést
