Baj nélkül földet ért a Discovery űrrepülőgép

Sikeresen visszatért tegnap a Földre a Discovery. A Nemzetközi Űrállomáson kilenc napig vendégeskedő űrrepülőgépnek már hétfőn meg kellett volna érkeznie a floridai Kennedy Űrközpontba, de a viharos időjárás miatt végül a kaliforniai Edwards légitámaszponton szállt le.

Általános megkönnyebbülésre baj nélkül földet ért tegnap a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) visszatérő Discovery, amely a floridai Kennedy Űrközpontnak otthont adó Cape Canaveral fölött tomboló vihar miatt a kaliforniai Mohavi-sivatagban, az Edwards légitámaszponton landolt – adta hírül a CNN.
Az űrrepülőgépnek az eredeti tervek szerint hétfőn kellett volna leszállnia Floridában, de a felhős idő miatt ezt nem engedélyezték, noha az amerikai űrkutatási ügynökség biztonsági előírásai szerint a felhőtakaró még nem volt olyan vastag, hogy igazán veszélyessé tehette volna a manővert. Michael Fincke űrhajós, aki korábban hat hónapot töltött az ISS-en, a CNN-nek azt mondta: Eileen Collins, a Discovery parancsnoka tapasztalt pilóta, aki majdnem vakon is képes lenne letenni a gépet.
Mivel azonban a Columbia 2003-ban történt katasztrófája óta a Discovery volt az első amerikai űrsikló, amely újra felszállhatott, a NASA a legkisebb kockázatot sem akarta vállalni. Ezért a Discoverynek még egy napig kellett repülnie, remélve, hogy az idő jobbra fordul. Tegnap délelőtt azonban már viharfelhők tornyosultak a Kennedy Űrközpont fölött, így az űrrepülőnek még egy kört le kellett írnia a Föld körül. Ám az időjárás továbbra is zord maradt, s végül Kaliforniába irányították. Az Edwards légitámaszpont már hétfőn is szerepelt a lehetséges landolási helyszínek között, a NASA azonban szerette volna, ha az űrrepülő ott ér földet, ahonnan fellőtték. A BBC információi szerint elsősorban azért, mert a kaliforniai landolás egymillió dollárral toldja meg a misszió költségeit. De az időjárás mégiscsak ezt a lehetőséget hagyta nyitva. A földi irányítóközpont így megkérdezte a Discovery parancsnokától, mit szólna, ha a kaliforniai sivatagban, sötétben kellene landolnia. (Kaliforniában késő éjszaka volt a földet érés kitűzött időpontjában.) Eileen Collins azt felelte: „Készen állunk arra, hogy bárhol és bármikor leszálljunk, amikor ez lehetséges.”
Az űrsikló az Indiai-óceán nyugati része felett járt, amikor a parancsnok három percre beindította a hajtóművet, hogy eltérítse a gépet a Föld körüli pályáról, s a légkörbe való belépés után egy órával, magyar idő szerint 14 óra 12 perckor a Discovery simán landolt az Edwards támaszponton.
A visszatérési manőver legkritikusabb része az volt, amikor az űrrepülő belépett a Föld légkörébe. A NASA szakemberei lélegzet-visszafojtva figyelték, kibírja-e az indításkor megsérült hővédő pajzs a súrlódás okozta óriási hőséget. A Discovery és a fedélzetén utazó hét asztronauta ugyanis könnyen ugyanarra a sorsra juthatott volna, mint a Columbia hét űrhajósa. Amikor július 26-án felbocsátották Floridából, több darab is levált a külső üzemanyagtartály hőszigetelő burkolatából, az egyik csaknem akkora volt, mint az, amelyik a Földre visszatérő Columbia végzetét okozta. Később kiderült, hogy több mint ötven centiméter hosszan felszakadt a hőszigetelés a pilótafülke alatt is. Az asztronauták egyik űrsétájuk alkalmával ugyan könnyedén eltávolították a hővédő csempék közül kitüremkedő tömítéseket, ám valószínűleg komolyabb javításokra is szükség lett volna, amelyek elvégzéséhez nem voltak meg a feltételek.
A siker fényében azonban erről már nem sok szó esett. Bár Eileen Collins halkan megjegyezte: „ez eléggé vad utazás volt”, a NASA ünnepel, s mindenki gratulál mindenkinek. Megemlékeznek arról, hogy a Discovery kéthetes távolléte alatt nemcsak ellátta az ISS-t a szükséges felszerelésekkel, hanem 219-szer megkerülte a Földet, és csaknem 9,3 millió kilométert tett meg. Az űrkutatási ügynökség vezetői elmondták, hogy ez volt a 114. űrsiklórepülés, és a Discovery az ötvenedik űrrepülőgép, amelyik az Edwards légibázison landolt. Emellett most fordult elő hatodik alkalommal, hogy egy gép napfelkelte előtt ért földet.
Amikor kiderült, hogy bár az eltelt két és fél évben 1,4 milliárd dollárt költöttek a biztonságra, a Discovery hővédő pajzsa csaknem olyan sérülékeny, mint a Columbiáé volt, felfüggesztették az űrsiklóprogramot a gondok megnyugtató megoldásáig. Azonban tegnap a NASA tisztségviselői már úgy beszéltek az Atlantis szeptember 22-re tervezett útjáról, mintha elhárultak volna a program elől az akadályok. Elmondták: komoly gondot okoz, hogy a Discovery nem Floridában, hanem Kaliforniában landolt, mert ha az Atlantist valami baj érné, a Discoverynek kellene készen állnia arra, hogy betöltse a mentőhajó szerepét – írta a Space.com. Mint tudjuk, a Discoveryt érte baj, és éppen az Atlantis volt kiszemelve arra, hogy szükség esetén utánaeredjen, ám a megoldatlan biztonsági problémák miatt nem indulhatott volna el. A NASA derűlátása ennek ellenére töretlen.