Benedek pápa elfogadta az ifjúsági világtalálkozó megörökölt kereteit anélkül, hogy karizmatikus elődjét utánozni kívánta volna. Nem annyira a megindító gesztusokra, mint inkább az értelmet megcélzó gondolatokra helyezte a hangsúlyt. A sok százezer fiatal kölni lelkesedése egyben bizonyította, hogy a világtalálkozók intézménye az azt megálmodó nagy pápa halála után is életképes. Mert – ahogyan még II. János Pál fogalmazott – a fiatalok voltaképpen nem is a pápát keresik ilyenkor, hanem azt, akit ő képvisel, Jézus Krisztust.
XVI. Benedek is megtalálta most a hangot velük, pedig nem egy könnyű kereszténységet kínált nekik, hanem a másikra odafigyelő, a szabadságot a szeretetből vállalt kötöttségek között is megtapasztaló hitet. A manapság divatos „csináld magad” vallás szerinte előbb-utóbb cserbenhagyja az embert. Ezért arra szólította fel az ifjúságot, hogy a találkozó jelképéül szolgáló bibliai háromkirályok példáját követve lépjék át a „ház küszöbét” – az egyházét –, mert ott találkozhatnak Krisztussal, aki életük nagy kérdéseire megadja a hiteles válaszokat.
Világszerte talán a legnagyobb visszhangot a szentatya kölni programjának vallásközi elemei keltették. A protestánsoknak, a zsidóknak és a muzulmánoknak a párbeszédet és az együttműködést kínálta fel, hiszen van közös kiindulási pont: az élet szentsége és a személy méltósága. A három egyistenhívő vallásnak, köztük a különböző keresztény felekezeteknek, közösen kell dolgoznia egy békésebb, igazságosabb, szolidárisabb világ építésén. Szembeszállva mindazokkal, akik Isten nevét erőszak legitimálására akarják felhasználni. A párbeszéd során azonban nem szabad elhallgatni a különbségeket – figyelmeztetett a pápa –, hanem a vallásoknak éppen másságukban kell megtanulniuk tisztelni egymást.
Vallások csatája. Lembergből (Lviv) Kijevbe helyezte fejének, Ljubomir Huzar bíborosnak a székhelyét a katolikus egyházfőt elismerő, de a bizánci rítust megőrző, öt és fél millió hívőt számláló ukrajnai görög katolikus egyház. Huzar emellett a moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház fejének, Volodomir metropolitának a rangjával azonos státust kért a pápától. Elemzők szerint e lépés következménye annak, hogy Ukrajnában a Nyugat-barát erők kerültek hatalomra. A görög katolikusok ezzel össznemzeti szintre kívánják emelni egyházukat. Az ortodoxok éles tiltakozását kiváltó lépés tovább bonyolíthatja a moszkvai patriarkátus és a Vatikán viszonyát. (MN)
