Magyar Péterék lemásolták az Orbán-kormány energetikai programját, azzal akarják bizonyítani kormányzóképességüket

Támadják a rezsicsökkentést Magyar Péterék, ezen kívül azonban mindenben az Orbán-kabinet energetikai programját valósítanák meg, vinnék tovább kormányra kerülve – ez derült ki a Tisza Párt második kongresszusnak nevezett júliusi rendezvényén. Magyart ismét több kérdésben cáfolják meg a tények.

Forrás: Facebook

Nem derült fény arra, miért is nevezi Magyar Péter New Dealnek azt a programvázlatot, amelyet a Tisza Párt második – úgynevezett – kongresszusán meghirdetett, és energetikai témákat is tartalmaz. Az újdonságra utaló angol elnevezés dacára ugyanis a Tisza energiaügyi tervei között semmi újat nem találni, annál inkább az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormány által megfogalmazott célokat és elért eredményeit.

Megfizethető rezsi

Magyar Péter szerint idehaza sokaknak megfizethetetlen a rezsi – a kijelentés jól illeszkedik a párt eddigi rezsicsökkentés-ellenes tevékenységébe. Emlékezetes: a Tisza Párt európai parlamenti listájának hatodik helyezettje, Gerzsenyi Gabriella (aki azóta a fővárosi közgyűlésbe is beült) egy 2023-as posztjában vallotta be, hogy évekig fúrta a magyarországi rezsicsökkentést. Magyar Péternek az a márciusi szófordulata is nehezen felejthető, amely szerint „a rezsicsökkentés egy humbug”. Akkor hozzátette azt is, hogy 

szerinte a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag. Ezt az állítását tételesen cáfolják a tények, többek között az európai uniós statisztikai adatok.

Kitérőként érdemes itt felidézni Czepek Gábornak, az energiaügyi miniszter helyettesének közösségi médiás bejegyzését. „Félreértés ne essék, amíg egy családnak is gondot okoz a mindennapi élethez szükséges energia biztosítása, addig van feladat. Az energiaárak alacsonyan tartását azonban a rezsicsökkentés biztosítja, amit Brüsszelben támad a Tisza Párt, és támadnak annak képviselői. 

Csak a tények kedvéért: a villamos energia és a földgáz a magyar családok számára a legolcsóbb az Európai Unióban” – tisztázta a Tisza elnökének szövegére reagálva a miniszterhelyettes.

Hazánk teljesít a legjobban, de Magyar trükközik a fogalmakkal

Térjünk vissza Magyar Péter kongresszusi beszédére, amelyben előkerült az energiaszegénység témája is. Noha a fogalomnak egzakt definíciója nincs, általában energiaszegénységben élőknek azokat tekintjük, akik nem képesek télen felfűteni kellő mértékben az otthonukat, nem tudják működtetni háztartási készülékeiket, illetve akiknek kihívást okoz az energiaszámlák kiegyenlítése. Az Európai Unió egészében a Századvég Gazdaságkutató legutóbbi, 2024-es felmérése szerint a lakosság 23 százaléka küzd ezzel. Ráadásul ez a magas szám emelkedő tendencia eredménye, hiszen 2022-ben még 9,3 százalékon állt a mutató. Itt érdemes felidézni a magyarországi adatokat: míg 2002 és 2010 között a lakosság 15-20 százaléka élt e téren nélkülözésben, figyelemre méltó módon az EU-ban egyedül nálunk sikerült tíz százalék alá, hét százalékig leszorítani az arányt.

A Soros-világ adataival dolgoznak

Magyar Péter azonban a Soros-univerzumhoz is kapcsolható Habitat for Humanity Magyarország nevű civil szervezet tavalyi jelentésére hivatkozva azt állította, hogy több mint egymillió embert sújt Magyarországon az energiaszegénység. 

Könnyű volt felsrófolnia az arányt úgy, hogy ide sorolta azokat is, akik gyengén szigetelt, elavult fűtésrendszerrel felszerelt lakásokban élnek. Belátható, hogy attól, hogy valaki ilyen ingatlanban él, még felfűtheti az otthonát és nem feltétlenül okoz neki nehézséget befizetnie a számlákat. Ezzel együtt igaz, hogy ezeken az otthonokon is segíteni szükséges, és természetes, hogy a kormány célja a hét százaléknak a további csökkentése. Éppen ezért futnak több mint egy évtizede az otthonok energetikai korszerűsítését célzó pályázatok, részben vagy teljes egészében vissza nem térítendő támogatásokkal.

Megszámlálhatatlan korszerűsítési program

Ennek ellenére újdonságként harangozta be a Tisza pártelnöke, hogy a lakóépületek szigetelése fontos volna. Hozzátette, hogy ez szélesebb rétegeket érintene, mint a rezsicsökkentés – de pontosan nem tudni, hogyan válhatna több polgár javára bármilyen energetikai program, amíg a rezsicsökkentés minden egyes fogyasztónak kedvez.

De nézzük, mely pályázatok kerülték el a Magyar Péter figyelmét az elmúlt években! Az Orbán-kormányok megannyi támogatással segítették a háztartásokat, hogy csökkenthessék rezsikiadásaikat. Ha csak az utóbbi évekre koncentrálunk, emlékezhetünk több lakossági pályázatra is. Napelemes rendszerekre és a fűtés elektrifikálására, vagyis elektromos fűtési rendszerek beépítésére több tíz milliárd forint jutott 2021–2022-ben, egy ingatlanra akár 2,8 millió is forintot lehetett igényelni, százszázalékos vissza nem térítendő támogatás formájában. Az Energiahatékonysági otthonfelújítási program 2024-ben, majd az idén januárban indult újra, a pályázat keretösszege 108 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel összesen elérheti a hatmillió forintot. Szintén január 1-jén indult el az ötezer főnél kevesebb lakosú településeken élők számára a Vidéki otthonfelújítási program. Kisgyermekesek és nyugdíjasok a kedvezményezettek, és akár hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, többek között energetikai korszerűsítésre.

Évtizedes programok

De ha egy kicsit messzebbre tekintünk, felidézhető az Otthon melege program is, amelynek számos fejezete 2014-től lehetőséget adott a lakosságnak háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréjére (600 millió forint), kazáncserére, kéményfelújításra (2017-ben 3,5 milliárd forint), nyílászárócserére és hőszigetelésre (ütemekben több milliárd forint), gázkonvektorok cseréjére (1,5 milliárd forint) és a távfűtéses lakásokban radiátorcserére és okosmérők felszerelésére.

Mindezeken túl is voltak kisebb-nagyobb, célzott programok vagy energetikai támogatásokat is magukba foglaló pályázatok, így önkormányzati vagy uniós forrásból származó, de kormányzati koordinációval megvalósuló projektek. Ráadásul az elmúlt években országszerte a több százezer otthon mellett óvodák, iskolák és más közintézmények energetikai felújítása valósult meg, így fenntarthatóbbá és hatékonyabbá vált a működésük.

Elég a hangulatkeltésből

Hogy jelenleg milyen állami tervek, programok futnak, arról is érdemes Czepek Gábor szavait felidézni. A miniszterhelyettes kifejtette: „Idén elindítottuk a Jedlik Ányos programot, amelynek keretein belül fejlesztjük a távhőrendszereket, korszerűsítjük a kistelepülések közvilágítását, új energiatárolókat építünk, ösztönözzük a földhő hasznosítását, a biogáz és biometán előállítását. Politikai hangulatkeltés helyett nálunk munkazaj van: fenntartjuk a rezsicsökkentést, segítjük az otthonok felújítását, és napelemes rendszereket telepítünk a megújuló zöldenergiáért. Dolgozunk a józan energiapolitika jegyében.”