Az OECD Employment Outlook friss adatai szerint 2025 első negyedévében Magyarország a negyedik legnagyobb reálkereset-növekedést érte el az OECD 37 tagállama közül az előző év azonos időszakához viszonyítva. Még figyelemreméltóbb, hogy 2021-hez képest a második legnagyobb emelkedést produkálta az ország. Az OECD friss jelentése ellenére a HVG mégis arról írt, hogy sok munkavállaló bére csökkent – mutatott rá Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, miniszterelnöki főtanácsadó.
Szalai szerint a HVG félrevezetően értelmezte a KSH kereseteloszlás-változásról szóló statisztikáját.
A lap állításaival szemben a KSH nem az alapbérek alakulását, hanem a teljes kereset változását vizsgálja – amely magában foglalja az alapbért, a bérpótlékokat, jutalmakat, prémiumokat és más kiegészítő elemeket.
A KSH anyaga szerint 2025 első negyedévében a bruttó átlagkereset 9,2 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest, még ha a növekedés üteme csökkent is az előző évhez képest.
Azok aránya, akiknél a teljes kereset csökkent, valóban 17,7 százalék volt, de Szalai szerint ennek számos oka lehetett: munkahelyváltás, egyes pótlékok megszűnése (például éjszakai műszak, osztályfőnöki feladat) vagy adókedvezmény-jogosultság elvesztése.
Mint hangsúlyozta:
a munka törvénykönyve nem engedi az alapbér önkényes csökkentését, így a HVG által sugallt összkép félrevezető. A 17,7 százalékos arány inkább a kiegészítő jövedelmek és egyéb, nem rendszeres kereseti elemek változását tükrözi.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben a reálkeresetek emelkedése az elmúlt 65 év harmadik legnagyobb javulása volt. Bár 2025-ben a növekedés üteme mérséklődött, nemzetközi összevetésben Magyarország továbbra is a legjobbak között szerepel.
