Egy, a Budaörsi úton lévő üres telekre hirdetett legutóbb közgyűlést Balázs László, a felszámolás alatt álló Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet (BSFSZ) volt elnöke, aki ellen jelenleg rendőrségi eljárás folyik. A közgyűlés kihirdetett céljainak törvényességéről a sajtó nyilvánossága előtt a szövetkezet felszámolója, illetve a volt vezető között igen éles vita bontakozott ki. Ebből természetesen a károsultak azt szűrhették le, hogy Balázs László igen erősen ragaszkodik ennek megtartásához. Ugyanakkor pár nappal a közgyűlés megtartása előtt a volt vezető lemondta részvételét, majd a meghirdetett helyszínen megjelent károsultak meglepetésére egyik volt vezetőségi tag sem tette tiszteletét a saját maguk által jó ideig forszírozott közgyűlésen.
Ilyen, a külső szemlélő számára már teljesen érthetetlen, bohózatba illő fordulatokkal zajlik immár mintegy két éve az úgynevezett Baumag-ügy. Közben pedig több mint tizenkétezer, többségében idős ember reméli, hogy hozzájut több évtizedes megtakarításához, amit e szövetkezetre bízott az ígért 15-25 százalékos kamat reményében. Egyébként a károsultak számáról és a nekik járó összegekről sem lehet pontos adatot mondani, ugyanis ez idáig még ezt sem sikerült kideríteni. Egyesek szerint számuk elérheti a 18 ezer főt, s a Baumag az ígért hozamokkal együtt mintegy 40 milliárd forinttal tartozik nekik. A visszafogottabb becslések szerint – e körbe tartozik maga Balázs László is – maximum 12–13 ezer olyan befektetőről beszélhetünk, akinek pénze bennragadt a szövetkezetnél. A Baumag volt elnökének tájékoztatása alapján a 18 403 szövetkezeti tag közül hatezernek csak 1000 forintos részjegye, míg 12 400 tagnak mintegy 16,3 milliárd forintos befektetése volt a szövetkezetnél 2003. október 9-én, vagyis a kifizetések leállításának napján. Véleménye szerint a fizetésképtelenség kialakulásához hozzájárult a kormány elhamarkodott döntése – amelylyel módosította a szövetkezeti törvényt –, illetve az, hogy 2003-ban több ingatlanszövetkezetről kiderült, nem végez valós tevékenységet. Mint mondta, e két esemény eredményeként megrendült a piac bizalma, s az üzletrész-tulajdonosok pánikszerű eladásba kezdtek.
Az érvelés érdekessége, hogy az összes többi ingatlanszövetkezet is hasonló okokra hivatkozott fizetésképtelensége bejelentésekor.
A szövetkezet felszámolása egyébként mintegy fél évvel a kifizetések leállását követően kezdődhetett meg, vagyis 2004. április 29-én. Wortmann György kijelölt felszámolóbiztos tájékoztatása szerint eddig 7215 magánszemély és 35 jogi személy jelentett be visszaigazolt hitelezői igényt, amelynek kamat nélküli együttes összege 20,288 milliárd forint. Ebből mintegy 1500-an a 40 napos határidőn túl, de még egy éven belül igényeltek mintegy 3,5 milliárd forintot. Fontos hangsúlyozni, hogy a határidőn túl, de egy éven belül bejelentett igényeket a felszámoló csak akkor tudja teljesíteni, ha a határidőn belüli hitelezők igénye kamatokkal együtt kifizetésre kerül. A csődtörvény összesen egy évet biztosít a hitelezők számára, hogy követeléseiket jelezzék a felszámolónak, amely határidő az idén április végén lejárt. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A felszámoló arról számolt be, hogy a BSFSZ átvételekor a társaságban már szinte semmilyen vagyont nem találtak. Mint mondta, a befektetőktől a szövetkezetbe befolyt több tíz milliárd forint ugyanis a Baumag más vállalkozásaiba vándorolt át, jórészt fiktív vagy fedezetelvonó szerződéseken keresztül. „Legszemléletesebb” példaként azt a felszámolást megelőző évben lebonyolított 14,4 milliárd forint összegű tranzakciót említette, amelynek során ez az összeg a Baumagtól átkerült az ugyancsak Balázsék által alapított Agenda-H szövetkezetbe. Mindez abban az időben, amikor a volt elnök a Baumag ellehetetlenülésére hivatkozva szüneteltette, majd leállította a kifizetéseket.
Mivel a hitelezői igények fedezete jelenleg a Baumag-cégek tulajdonában van, a felszámoló három nagy peres eljárást indított. Wortmann elmondta: megtámadták azokat a fedezetelvonó szerződéseket, amelyeket a szövetkezet a felszámolás előtti egy évben kötött. Számításai szerint mintegy 20 milliárd forintnyi visszafizetést lehet követelni a Baumag- cégcsoporttal szemben olyan követelések és ügyletek miatt, amelyeknek nem volt valós gazdasági tartalma. Kártérítésre perlik a Baumag-csoport azon tagjait is, akiknek szerepük lehetett abban, hogy a szövetkezetet felszámolták. A harmadik perben a Baumag és az Agenda-H Szövetkezet által 2000 decemberében kötött „szindikátusi szerződések” érvénytelenítését szeretnék elérni. Ekkor ugyanis a két szövetkezet több tíz milliárd forintos fiktív tőkeképzést hajtott végre, majd ezt követően közöttük több mint 110 milliárd forintnyi üzletrész cserélt gazdát – mondta a felszámoló.
Ezen eljárásokkal próbált eddig a felszámoló pénzt előteremteni a hitelezői igények legalább részbeni kielégítésére.
Mint arról beszámoltunk: ezenkívül a felszámoló pár hete újabb feljelentést tett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A feljelentésben bizonyíthatónak látja, hogy a felszámolás alatt lévő szövetkezet olyan tranzakciókkal tüntetett el 13,5 milliárd forintot, amelyeknek valós gazdasági tartalmuk nem, céljuk viszont a vagyonkimentés volt.
Ugyanakkor mind a büntetőügyek, mind a polgári peres eljárások csigalassúsággal haladnak. Ráadásul a Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyön már egy éve dolgozó főbb munkatársait az utóbbi egy-két hónapban leváltotta. Péntek József főnyomozót 48 évesen nyugdíjazták, Bóda Zsolt, aki az ügy főelőadója volt, átkerült az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Ezzel kapcsolatban Liskány Csaba a gazdaságvédelmi osztály I.-es alosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a két személy szinte egyidejű távozása pusztán a szerencsétlen egybeesés műve. Mint mondta Bóda Zsolt már több mint egy éve kérelmezte áthelyezését az ORFK-ra, Péntek Józsefnek pedig a rendőrségen belüli átszervezés nyomán ajánlották fel a nyugállományba vonulás lehetőségét, amivel ő élt.
Az ügy konkrétumairól elmondta: elméletileg július 20-án járt volna le a könyvelési szakértő határideje, de jelezte, hogy nem tudja elkészíteni a szakvéleményt, és egy-két hónap halasztást fognak kérni. A nyomozás során kiderült, hogy a Baumag- birodalomhoz tartozó 25-26 cég némelyikéből több millió dollár landolt külföldi cégek számláján. A rendőrség ezért egyelőre az Interpollal vette fel a kapcsolatot, de az ügyben nemzetközi jogsegély kérését is tervezik. Liskány tájékoztatása szerint a gazdasági társaságoknál megvoltak a záralávételek, amelyek során azokat az ingatlanokat is zárolták, amelyek a szövetkezetek tulajdonában voltak. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora összegeket keresnek, a nyomozó csak annyit mondott, azok jelentősek. Mint mondta, a Baumagnak nem igazán volt gazdasági tevékenysége, s ezért a szövetkezet nem tudta kitermelni a kamatokat, tehát az összegek nem feltétlenül úgy tűntek el, hogy valaki zsebre vágta.
Gyalus Ferencné, a BSFSZ hitelezői választmányának elnöke egyébként úgy tudja, hogy a rendőrség mintegy 10 milliárd forintot keres, vagyis ekkora az az összeg, amely pillanatnyilag még vagyoni elemekben sem található meg.
Magukra hagyatva. A Baumag-károsultak nincsenek egyedül, hiszen hasonló helyzetbe kerültek a többi ingatlanszövetkezet befektetői is. Egyes becslések szerint összesen mintegy 40-50 ezer, nagyrészt nyugdíjas szövetkezeti károsultról beszélhetünk, akik 80 000–100 000 milliárd forintot követelnek. A kilátástalan helyzetbe került emberek, akik alacsony nyugdíjukat kiegészítendő fektették pénzüket jóhiszeműen egy általuk törvényesen működőnek vélt vállalkozásba, ugyanakkor nem sok segítséget kaptak eddig az államtól. Pedig – hangzott el számos, a károsultak által szervezett tüntetésen – a szövetkezeti törvényt, amely lehetővé tette e visszaéléseket ugyanaz a parlament alkotta, amely jelenleg füle botját sem mozdítja.
