Hazánkban az e-boltok által lebonyolított összforgalomnál már csak a tényleges e-kereskedelmet lehetővé tevő virtuális boltok száma az elszomorítóbb. A hazai virtuális áruházak 85–90 százaléka ugyanis csak az utánvéttel történő fizetési lehetőséget biztosítja, vagyis lényegében internetes katalógusként funkcionálnak. Pedig szakértők szerint bármilyen termék vagy szolgáltatás minimális költséggel tudna megjelenni az interneten, igaz, ehhez biztosítani kell a megfelelő logisztikát, látogatottságot és fizetési biztonságot. A piaci szereplők becslése szerint ugyanakkor azon virtuális boltok száma, amelyek lehetővé teszik az on-line fizetést is, alig éri el a 20-25-öt. Az inkább csomagküldő szolgáltatóként jellemezhető on-line boltok számát pedig meg sem lehet becsülni, több ezren is lehetnek. Ennek okát a kereskedők elsősorban a bankok által megszabott magas tranzakciós költségekben jelölik meg. Információink szerint míg Amerikában – ahol sokkal fejlettebb az e-kereskedelem – egy bankkártyás fizetés után az öszszeg körülbelül egy százalékát tartja vissza a bank, addig Magyarországon 4–6 százalék is lehet egy tranzakció költsége. Ezért nem lehet csodálkozni azon az adaton sem, amely szerint a világhálón keresztül vásárlók alig 17 százaléka választotta az internetes fizetési lehetőséget. Az NRC piackutató adatai szerint a vevők döntő többsége, 82 százaléka az utánvétes megoldást választja.
Az internetes kereskedelem fejlődése a korszerű fizetési megoldások hiányán kívül azért is késhetett hazánkban, mert igen szűk áruválasztékkal találkozhatott a vásárló a virtuális térben. Igaz, a helyzet mára kezd megváltozni, s lényegében szinte bármit megtalálhatunk a világhálón. Részben a széles sávú internetkapcsolatok terjedésének köszönhetően az utóbbi évek alatt a piac is jelentősen fejlődött. Jelenleg a felmérések szerint a lakosság mintegy 30 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, ám alig 20 százalékuk vásárolt már legalább egyszer interneten keresztül. A szakértők által 10–12 milliárd forintosra becsült e-kereskedelmi forgalom legnagyobb része ma is leginkább CD-k, könyvek, számítástechnikai, illetve más szórakoztató elektronikai áruk eladásából származik – nyilatkozta lapunknak Fischer Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője. Ennek okát abban látja, hogy igen nagy a gyanakvás az internetes kereskedelemmel kapcsolatban, az emberek nem bíznak az ilyen áruházakban. Mint mondta, tartanak tőle, mert még mindig nem ismerik igazán, illetve mert a sajtó általában felfújja a visszaélésekkel kapcsolatos híreket. Ezért főként olyan cikkeket vásárolnak, melyek esetében nem érheti őket nagy veszteség. Mindeközben például a telebank igen elterjedt, ám az internetes bankolást még mindig elenyészően kevesen választják, holott az sokkal biztonságosabb. A szakértő tájékoztatása szerint az internetes vásárlással kapcsolatban semmilyen rossz tapasztalatuk nincs. Emellett a Hírközlési Felügyelet sem tud a vásárlással kapcsolatos panaszokról. A Fischer által ismert adatok szerint az e-boltok éves forgalma elérheti a tízmilliárd forintot, ami a kereskedelmi összforgalom alig 0,1 százalékát reprezentálja. Mindazonáltal – tette hozzá – ez a kezdetekhez képest jelentős növekedés, hiszen 1999-ben még 89 millió forintos forgalmat becsültek e piaci szegmensben.
A piac egyébként folyamatosan fejlődik: a GKI–TMobil–Sun felmérése szerint az e-boltok 2004-ben 40-50 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az előző évben. Az egyik legrégebben a piacon levő e-bolt vezetője pedig lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi 500 milliós bevételüket idén várhatóan legalább 30–35 százalékkal fogják felülmúlni.
Fókuszban az i2010. Stratégiai dokumentumot hagytak jóvá az Európai Unió tagországainak távközlési miniszterei. Az úgynevezett i2010 európai dokumentumban egyebek között leszögezik, hogy az unióban a gazdasági növekedés egynegyede és a termelékenység 40 százaléka az információs technológiának és a távközlési szektornak köszönhető, így az ágazatnak fontos szerepe van a felülvizsgált uniós versenyképességi célok megvalósításában. Kimondja a dokumentum egy egységes európai információs tér létrehozását, úgy, hogy az információs társadalommal összefüggő ágazatoknak és a médiának versenyképes belső piaca alakuljon ki. Az Európai Bizottság 2007-ig áttekinti, hogy mely tényezők akadályozzák az elektronikus hírközlés és médiaipar fejlesztését, és a szabályozásban változtatásokat is javasol. Várhatóan már idén javaslatot tesz egy frekvenciagazdálkodási stratégiára is. (Sz. Cs.)
