Ötven bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette tegnap a monetáris tanács a jegybanki alapkamatlábat. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a különösen kedvező nemzetközi befektetői környezettel, az inflációs helyzettel, valamint a külgazdasági egyensúly javulásával indokolta azt, hogy lehetőség nyílt a kockázati felár csökkentésére.
A jegybankelnök tegnap azt is bejelentette, hogy a kormánnyal közös döntés értelmében az MNB áttér az éves inflációs cél megjelölésére, amelynek mértéke az eurócsatlakozás előszobájának tekinthető ERM–II-es rendszerbe való belépésig három százalék. A jegybank a jövő év végére 1,3 százalékos, 2006 egészére pedig 1,6 százalékos inflációt prognosztizál.
Tegnap az MNB közzétette a legfrissebb inflációs jelentését, amelyben arra figyelmeztet, hogy a gazdasági folyamatok 2006–2007-es alakulását jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi, amelynek legfontosabb forrását a kormány által bejelentett jövőbeli intézkedések jelentik, ellentételező intézkedések hiányában ugyanis a költségvetési deficit 2007-ig a GDP arányában több mint három százalékkal növekedne. Ilyen gazdasági pálya hosszú távon nem fenntartható, mivel a gyorsuló eladósodás megkérdőjelezné a gazdaság finanszírozhatóságát, s a növekedés tartós lassulását eredményezné – hangsúlyozza a jelentés, amely szerint a következő két évre tervezett hiánycsökkentés eléréséhez a GDP 3,5 százalékát kitevő további kormányzati intézkedésre lenne szükség. A jegybank számításai értelmében az állami szektor az előző évhez képest az idén több forrást von be hiányának finanszírozására, azaz az államháztartás hiánya csökkenés helyett 2005-ben növekedést mutat, amelyet elsősorban az autópálya-építések költségvetésen kívüli elszámolása, valamint az autópálya-szakaszok értékesítéséből származó befizetések magyaráznak. Az MNB prognózisa szerint 2005-ben az államháztartás finanszírozási igénye – egy százalékponttal meghaladva a tavalyi értéket – kilenc százalék fölé emelkedhet. A jegybank szakértői az államháztartás idei hiányára 4,6–6 százalék közötti GDP-arányos mértéket határoznak meg, érzékeltetve ezzel a deficit kimutatásának bizonytalansági tényezőit.
A hiánycsökkentés jegybanki számításait illetően Veres János pénzügyminiszter tegnap mindössze annyit közölt, hogy egy hét múlva ismertetik a magyar konvergenciapályának megfelelő lépéseiket.
Zelenszkij hiába reménykedik
