Gyurcsány nem ünnepel Gdanskban

Meghívták, de nem megy el Gdanskba a Szolidaritás-ünnepségekre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Magyarországot Sólyom László köztársasági elnök képviseli. 1980. augusztus 31-én a gdanski hajógyárban írták alá a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetői és a sztrájkoló munkások azt a megállapodást, amely lehetővé tette független szakszervezetek alapítását a kommunista Lengyelországban. A lengyel állampárt képviselőit többhetes, az ellátási nehézségek és az életszínvonal folyamatos zuhanása által kiváltott, hatalmas sztrájkhullámmal kényszerítették arra, hogy lehetővé tegyék a legendás Szolidaritás szakszervezet legális működését.
*
Lengyelország ma különös figyelemmel készül a 25 évvel ezelőtt történtek megünneplésére. Varsóban és Gdanskban nemzetközi konferenciákat tartanak, a központi ünnepség azonban az augusztus 31-i nevezetes évfordulón Gdanskban lesz. A jelenlegi állás szerint Németországot az államfő, Nagy-Britanniát a miniszterelnök-helyettes, az Egyesült Államokat a kongresszus külügyi bizottságának elnöke képviseli – tudtuk meg Puskás Ferenctől, a varsói magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjétől –, de ott lesz a cseh, a horvát, a lett, a szlovák és a szlovén miniszterelnök is. Részt vesz az ünnepélyen az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is.
Mint a budapesti lengyel nagykövetségen megtudtuk: az eseményre Sólyom László államfőn kívül meghívták Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt is. Gyurcsány azonban nem megy ünnepelni a gdanski hajógyárba. Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője lapunk kérdésére elmondta: Magyarországot hivatalosan csak Sólyom László köztársasági elnök képviseli. A delegációban nem lesz ott az MSZP– SZDSZ-kormány egyetlen vezető tagja sem. A szóvivő kifejtette: a szokás szerint az államfő kíséretében nem utaznak miniszterek, legfeljebb államtitkárok vagy helyettes államtitkárok, akik ilyenkor tanácsadói szerepet töltenek be. Emlékezetes: Ronald Reagan volt amerikai elnök temetésén Magyarországot Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke képviselte. Ismeretes: Reagan a kommunizmust ördögi dolognak tartotta, és ezt nyilvánosan képviselte is. Politikájának döntő szerepe volt a szovjet tömb összeomlásában, amely esélyt adott a kelet-európai országoknak arra, hogy kivívják szabadságukat, és csatlakozzanak a demokratikus államokhoz.
Lengyelországban 1981. december 13-án Jaruzelski tábornok puccsal hadiállapotot vezetett be. A Szolidaritás vezetői, számos aktivistája, élükön Lech Walesával, börtönbe vagy házi őrizetbe kerültek. Hadiüzemmé nyilvánították a gyárak többségét, a munkások sztrájkja így parancsmegtagadásnak minősült. A Szolidaritást azonban a kommunista hatalom atrocitásai sem törték meg, az országot már nem sikerült visszaterelni a szovjet tömbbe. A nyári sztrájkok hőse, a Szolidaritás elnöke, Lech Walesa a rendszerváltozás után köztársasági elnök is volt.
A hazai kommunistákat, a Magyar Szocialista Munkáspártot végig nyugtalanították a „lengyel események”, féltek attól, hogy azok Magyarországra is átterjedhetnek. Ezért a Politikai Bizottság határozata alapján 1981 nyarától hazugságkampány indult a magyar sajtóban, amely a lengyeleket lustának bélyegezte, mint akik nem szeretnek dolgozni.
A varsói magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője lapunknak elmondta: a különböző országok hivatalos delegációján kívül az ünnepségekre sokakat meghívtak: Václav Havelt, Pat Coxot vagy Madeleine Albrightot, illetve a magyarok közül például Wittner Máriát.