Irán folytatja az urándúsítást

Irán tegnap megerősítette azon szándékát, hogy mielőbb folytatja urániumátalakító tevékenységét, amint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakemberei felszerelték az ellenőrző berendezéseket az iszfaháni nukleáris központban.

Az iráni külügyi szóvivő egyúttal megerősítette azt a korábbi teheráni álláspontot, mely szerint elfogadhatatlanok az Európai Unió pénteken átnyújtott javaslatai, amelyek garanciát követelnek Irántól arra, hogy nem gyárt nukleáris fegyvert. Hozzátette ugyanakkor, hogy Irán folytatni kívánja a tárgyalásokat. Hamid Reza Aszefi szóvivő szerint a NAÜ ellenőrei legkésőbb ma megérkeznek Iránba, és kiegészítő ellenőrző kamerákat szerelnek fel a központban. Ezt követően indítják újra az urániumátalakító munkafolyamatot.
*
Az urániumátalakítás az urániumdúsítást megelőző fázis, amelynek révén fűtőanyagot nyernek a polgári célú erőműveknek, de katonai célokra is fel lehet azt használni. Az EU-t képviselő három ország – Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – pénteken 34 oldalas javaslattervezetet adott át Iránnak, amelyben nukleáris, kereskedelmi és politikai együttműködést ajánlanak Teheránnak cserébe azért, ha lemond az urániumátalakításról és -dúsításról. A NAÜ igazgatótanácsa kedden tart rendkívüli ülést a három EU-tagállam kérésére, hogy együttes nyomást gyakoroljanak Iránra.
Időközben Teheránban letette a hivatali esküt Mahmúd Ahmadinezsád, Irán nemrégiben megválasztott új elnöke. A politikus hivatalba lépéséhez szerdán kapta meg a jóváhagyást Szajed Ali Hamenei ajatollahtól, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetőjétől. Ahmadinezsád egyik feladata most az lesz, hogy minisztereket nevezzen ki a Nyugattal folyó nukleáris vita rendezésére, valamint választási ígérete, a szociális igazságosság megteremtésére.
Az új államfő azt követően, hogy a Koránra tett kézzel letette az esküt, kijelentette: igazságot, békét és tisztességet szeretne mindenkinek. Az iszlám kormány vezetőinek az a feladatuk, hogy a népet szolgálják – tette hozzá. A 49 éves politikus korábban Teherán főpolgármestere volt, és most ő Irán első világi államfője. Megbízatása négy évre szól. A június 24-i elnökválasztást váratlanul, a szavazatok 61,69 százalékának megszerzésével nyerte meg.
Hivatalba lépését fokozott nemzetközi aggodalom kíséri, mert nem tudni, hogy elnöksége alatt milyen irányt vesz az ország atomprogramja. Megfigyelők arra számítanak, hogy Teherán külpolitikai irányvonala keményedik. Ahmadinezsád akkor került a második legmagasabb iráni közjogi méltóság tisztébe, amikor Iránt eddig még sohasem látott mértékben fenyegeti az a veszély, hogy felújított atomprogramja miatt az ENSZ megbélyegzi. A nyugati kommentárok az elnöki beiktatás kapcsán emlékeztetnek Ahmadinezsád zűrzavaros politikai előéletére is. A Forradalmi Gárda egykori tisztje állítólag még diákként részt vett amerikai diplomaták 1979-es foglyul ejtésében, és a hírek szerint személyesen is közreműködött egy ellenzéki kurd vezető meggyilkolásában.