A washingtoni külügyminisztérium közlése szerint még nincs eldöntve, hogy Mahmúd Ahmadinezsád megkapja-e a vízumot. Ha nem, ez lesz az első eset a világszervezet történetében, hogy az Egyesült Államok megakadályozza valamely tagország vezetőjének részvételét a világszervezet közgyűlésének ülésszakán.
Az Egyesült Államok tudatában van annak, hogy milyen kötelezettségei vannak az ENSZ házigazdájaként, de nagyon komolyan kell venni az olyan híreket is, amelyek szerint „valakinek köze volt amerikai állampolgárok túszul ejtéséhez” – mondta az MTI tudósítása szerint Adam Ereli szóvivő.
Az amerikai kormány értesülése szerint Ahmadinezsád annak a diákcsoportnak a vezetője volt, amely 1979-ben megszervezte a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalását. Még vizsgálják, hogy a jelenlegi államfőnek volt-e köze személyesen is a követségfoglaláshoz. Ahmadinezsád tagadja ezt az állítást. Iráni diákok 1979. szeptember 4-én megrohamozták az Egyesült Államok teheráni külképviseletét, és 444 napon át fogva tartottak ott 52 amerikai állampolgárt.
Az iráni nukleáris program felújítása kapcsán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) mindeközben „vésztanácskozást” hívott össze. A testület egyben megerősítette, hogy a perzsa ország hétfőn valóban megkezdte a munkálatokat az iszfaháni erőműben, ott, ahol 2004-ben az EU-val kezdett tárgyalások kezdetekor maradt abba a dúsítás. A NAÜ ezzel párhuzamosan az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióit helyezte kilátásba, az EU és az Egyesült Államok pedig elítélte a teheráni lépést – jelentette a BBC. Diplomaták ugyanakkor a Reutersnek azt mondták, hogy az ügynökség vezetősége egyelőre nem tervezi, hogy a BT-vel ítéltessék el Teheránt, hiszen időt akarnak még nyerni a tárgyalások folytatása érdekében.
Irán vasárnap utasította el az EU javaslatait, amelyekkel arról próbálták meggyőzni az országot, hogy kereskedelmi engedmények fejében hagyjon fel nukleáris terveivel.
Trump aláírta a törvénybe foglalt ígéreteit
