Magyar megrendelések is vesztegelnek az EU-ban

Magyarország várhatóan a kínai textilimport visszafogására hozott uniós kvótakorlát fenntartása mellett foglal majd állást, a már beérkezett, ám a vámraktárakban veszteglő árukat azonban szeretné kiengedni a piacra. Jelenleg negyedmillió olyan pulóver és félmillió olyan nadrág hever a raktárakban, amelyet magyar kereskedők rendeltek meg Kínából, de mivel azok túl vannak az idén behozható mennyiségen, egyelőre nem adhatnak túl rajtuk.

Információink szerint a tagállamok képviselői tegnap megkapták Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos elképzeléseit az EU-s textilvita lehetséges megoldásairól, ám döntés – legalábbis hivatalosan – még nem született. A Kína elé állított textilipari kvótarendszer június eleji felállításával a hagyományos iparágait féltő EU látványosan zsákutcába kormányozta magát, s a tagországok két részre szakadtak. Egy részük, például a saját textiliparának csődjétől tartó Franciaország vagy Olaszország, továbbra is magas gátat emelne a kínai árudömping elé, míg mások, köztük Németország, Hollandia és Svédország, ezzel homlokegyenest ellentétesen, attól tartanak, hogy a kvótarendszer miatt lehetetlen helyzetbe kerülnek a kereskedők. A jelek szerint inkább őket támogatja Brüsszel kereskedelmi biztosa, hiszen Mandelson nemrégiben már egyenesen ruhahiányt és emelkedő árakat valószínűsített arra az esetre, ha a kvótarendszer továbbra is fennmarad.
A távol-keleti ország termékeinek importját fékező, úgynevezett sanghaji megállapodás tíz termékcsoport esetében korlátozza a Kínából Európába hozható áruk mennyiségét; a limit évente legfeljebb 8–12 százalékkal nőhet. A textiliparban tradicionálisan erős tagországok nyomására felállított megállapodást Kína kelletlenül ugyan, de lenyelte, így nem az ő ellenállásán, hanem a rossz szabályozáson múlt, hogy a rendszer szinte azonnal megbukott. A korlátozás bevezetése óta eltelt szűk két hónapban ugyanis 75 millió darab olyan kifizetett textiláru halmozódott fel az EU vámraktáraiban, amelyet a kereskedők nem vehetnek át, hiszen már túlesnek a behozatali limiten. Brüsszel először Pekinggel szeretett volna megállapodni arról, mi legyen ezekkel a ruhákkal, ám mivel a tárgyalások nem vezettek eredményre, most a közösségnek kell döntenie – a hírek szerint legkésőbb szeptember közepéig. Úgy tudjuk, a megoldásra több lehetőség is körvonalazódott már. A legvalószínűbb ezek közül az, hogy a veszteglő árukat a jövő évi kvóta terhére hamarosan mégis kiadják a kereskedőknek, de az is lehet, hogy teljesen feloldják vagy átalakítják a korlátozást.
– Magyarország várhatóan a középutas megoldás mellett teszi majd le a voksát, vagyis a sanghaji szerződés fenntartása mellett állunk majd ki, ám azt szeretnénk, hogy a már itt lévő árukat kiadják – tájékoztatta lapunkat hazánk nemzetközi kereskedelmi képviselője. Major István közölte, hogy a raktárakban felhalmozott áruk közül negyedmillió pulóvert és félmillió nadrágot hazai kereskedők rendeltek meg. A szakember szerint a helyzet azért alakulhatott ki, mert nem lehetett pontosan tudni, hogy a korlátozás bevezetése előtt megrendelt, ám annak életbelépése után beérkezett termékekre is vonatkozik-e a limit vagy sem.
n
Vesszőfutás Zemplénben. Ötszáz alkalmazott munkahelye került veszélybe Sátoraljaújhelyen. A Hegyaljai Ruházati és Konfekcióipari (Herukon) Rt. dolgozóit ugyanis szeptember közepéig kényszerszabadságra küldték. Eredetileg azzal indokolta a cégvezetés a döntést, hogy a nyár végén kevés a munka. A társaság végnapjait éli, miközben a pácini, olasz tulajdonú Herukon-Henrietta Kft. iránt egy négytagú magyar befektetői csoport érdeklődik.
A sokmilliós köztartozás és veszteséges termelés miatt valószínűleg rövidesen felszámolják a fél évszázaddal ezelőtt alapított, sátoraljaújhelyi székhelyű Herukon Rt.-t. A dolgozók jövője kilátástalan, ráadásul sok évtizedes konfekcióipari képzettségükkel esélyük sincs egyéb szakmában elhelyezkedni Zemplénben. A kétségbeesett alkalmazottak szerint Molnár József igazgató hiába keresi a megoldást, a sátoraljaújhelyi üzem és a 85 embert foglalkoztató nagyrozvágyi leányvállalat lényegében már a felszámolóra vár. A jelentős köztartozás miatt még a 48,6 millió forintos munkahelymegtartó támogatást sem tudták igénybe venni, befektető pedig nem jelentkezik a cég megvásárlására. Az igazgatót próbáltuk elérni, de sikertelenül. A Herukon Rt. bejárata előtt álldogálóktól tudtuk meg, hogy Molnár József szinte minden idejét tárgyalással tölti.
A nagyrozvágyi üzem ugyancsak leállt, de Bányász Mihály, a zempléni település polgármestere közölte: semmiképpen nem engedi bezárni a gyáregységet. Ha másképpen nem megy, akkor az önkormányzat alakít egy kft.-t, s a leendő felszámolóval kezdenek tárgyalásokat a leányvállalat további működtetése érdekében. A helyi dolgozók végkielégítésére természetesen igényt tartanak a bérgarancia-alapból, csak ezt követően indítanák el a Herukon Rt. utódjaként tervezett konfekciógyárat. A polgármester úgy véli: biztosan van igény a nagyrozvágyi konfekcióüzem termékeire. Bányász Mihály szerint a hét végén, de legkésőbb a jövő hét elején többet tudnak majd, hiszen addig végleg eldől a Herukon Rt. sorsa.
A Sátoraljaújhely közelében lévő Pácinban szintén bezárt a Herukon-Henrietta Kft. nevű, olasz tulajdonú cég. Barati Attila polgármester szerint az ottani dolgozók munkaügyi gondjai valószínűleg megoldódnak. Négytagú, eddig ismeretlen szakmai múltú magyar befektetői csoport érdeklődött az üzem iránt, és a pácini polgármester úgy tudja, a felek szeptember 15-én írják alá az adásvételi szerződést. Barati Attila hozzátette: Pácinban nincsenek anyagi problémák, az olaszok ugyanis nem hagynak hátra egyforintnyi adósságot sem.