Magyar megrendelések is vesztegelnek az EU-ban

Magyarország várhatóan a kínai textilimport visszafogására hozott uniós kvótakorlát fenntartása mellett foglal majd állást, a már beérkezett, ám a vámraktárakban veszteglő árukat azonban szeretné kiengedni a piacra. Jelenleg negyedmillió olyan pulóver és félmillió olyan nadrág hever a raktárakban, amelyet magyar kereskedők rendeltek meg Kínából, de mivel azok túl vannak az idén behozható mennyiségen, egyelőre nem adhatnak túl rajtuk.

Tolcsvai L. László
2005. 08. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Információink szerint a tagállamok képviselői tegnap megkapták Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos elképzeléseit az EU-s textilvita lehetséges megoldásairól, ám döntés – legalábbis hivatalosan – még nem született. A Kína elé állított textilipari kvótarendszer június eleji felállításával a hagyományos iparágait féltő EU látványosan zsákutcába kormányozta magát, s a tagországok két részre szakadtak. Egy részük, például a saját textiliparának csődjétől tartó Franciaország vagy Olaszország, továbbra is magas gátat emelne a kínai árudömping elé, míg mások, köztük Németország, Hollandia és Svédország, ezzel homlokegyenest ellentétesen, attól tartanak, hogy a kvótarendszer miatt lehetetlen helyzetbe kerülnek a kereskedők. A jelek szerint inkább őket támogatja Brüsszel kereskedelmi biztosa, hiszen Mandelson nemrégiben már egyenesen ruhahiányt és emelkedő árakat valószínűsített arra az esetre, ha a kvótarendszer továbbra is fennmarad.
A távol-keleti ország termékeinek importját fékező, úgynevezett sanghaji megállapodás tíz termékcsoport esetében korlátozza a Kínából Európába hozható áruk mennyiségét; a limit évente legfeljebb 8–12 százalékkal nőhet. A textiliparban tradicionálisan erős tagországok nyomására felállított megállapodást Kína kelletlenül ugyan, de lenyelte, így nem az ő ellenállásán, hanem a rossz szabályozáson múlt, hogy a rendszer szinte azonnal megbukott. A korlátozás bevezetése óta eltelt szűk két hónapban ugyanis 75 millió darab olyan kifizetett textiláru halmozódott fel az EU vámraktáraiban, amelyet a kereskedők nem vehetnek át, hiszen már túlesnek a behozatali limiten. Brüsszel először Pekinggel szeretett volna megállapodni arról, mi legyen ezekkel a ruhákkal, ám mivel a tárgyalások nem vezettek eredményre, most a közösségnek kell döntenie – a hírek szerint legkésőbb szeptember közepéig. Úgy tudjuk, a megoldásra több lehetőség is körvonalazódott már. A legvalószínűbb ezek közül az, hogy a veszteglő árukat a jövő évi kvóta terhére hamarosan mégis kiadják a kereskedőknek, de az is lehet, hogy teljesen feloldják vagy átalakítják a korlátozást.
– Magyarország várhatóan a középutas megoldás mellett teszi majd le a voksát, vagyis a sanghaji szerződés fenntartása mellett állunk majd ki, ám azt szeretnénk, hogy a már itt lévő árukat kiadják – tájékoztatta lapunkat hazánk nemzetközi kereskedelmi képviselője. Major István közölte, hogy a raktárakban felhalmozott áruk közül negyedmillió pulóvert és félmillió nadrágot hazai kereskedők rendeltek meg. A szakember szerint a helyzet azért alakulhatott ki, mert nem lehetett pontosan tudni, hogy a korlátozás bevezetése előtt megrendelt, ám annak életbelépése után beérkezett termékekre is vonatkozik-e a limit vagy sem.
n
Vesszőfutás Zemplénben. Ötszáz alkalmazott munkahelye került veszélybe Sátoraljaújhelyen. A Hegyaljai Ruházati és Konfekcióipari (Herukon) Rt. dolgozóit ugyanis szeptember közepéig kényszerszabadságra küldték. Eredetileg azzal indokolta a cégvezetés a döntést, hogy a nyár végén kevés a munka. A társaság végnapjait éli, miközben a pácini, olasz tulajdonú Herukon-Henrietta Kft. iránt egy négytagú magyar befektetői csoport érdeklődik.
A sokmilliós köztartozás és veszteséges termelés miatt valószínűleg rövidesen felszámolják a fél évszázaddal ezelőtt alapított, sátoraljaújhelyi székhelyű Herukon Rt.-t. A dolgozók jövője kilátástalan, ráadásul sok évtizedes konfekcióipari képzettségükkel esélyük sincs egyéb szakmában elhelyezkedni Zemplénben. A kétségbeesett alkalmazottak szerint Molnár József igazgató hiába keresi a megoldást, a sátoraljaújhelyi üzem és a 85 embert foglalkoztató nagyrozvágyi leányvállalat lényegében már a felszámolóra vár. A jelentős köztartozás miatt még a 48,6 millió forintos munkahelymegtartó támogatást sem tudták igénybe venni, befektető pedig nem jelentkezik a cég megvásárlására. Az igazgatót próbáltuk elérni, de sikertelenül. A Herukon Rt. bejárata előtt álldogálóktól tudtuk meg, hogy Molnár József szinte minden idejét tárgyalással tölti.
A nagyrozvágyi üzem ugyancsak leállt, de Bányász Mihály, a zempléni település polgármestere közölte: semmiképpen nem engedi bezárni a gyáregységet. Ha másképpen nem megy, akkor az önkormányzat alakít egy kft.-t, s a leendő felszámolóval kezdenek tárgyalásokat a leányvállalat további működtetése érdekében. A helyi dolgozók végkielégítésére természetesen igényt tartanak a bérgarancia-alapból, csak ezt követően indítanák el a Herukon Rt. utódjaként tervezett konfekciógyárat. A polgármester úgy véli: biztosan van igény a nagyrozvágyi konfekcióüzem termékeire. Bányász Mihály szerint a hét végén, de legkésőbb a jövő hét elején többet tudnak majd, hiszen addig végleg eldől a Herukon Rt. sorsa.
A Sátoraljaújhely közelében lévő Pácinban szintén bezárt a Herukon-Henrietta Kft. nevű, olasz tulajdonú cég. Barati Attila polgármester szerint az ottani dolgozók munkaügyi gondjai valószínűleg megoldódnak. Négytagú, eddig ismeretlen szakmai múltú magyar befektetői csoport érdeklődött az üzem iránt, és a pácini polgármester úgy tudja, a felek szeptember 15-én írják alá az adásvételi szerződést. Barati Attila hozzátette: Pácinban nincsenek anyagi problémák, az olaszok ugyanis nem hagynak hátra egyforintnyi adósságot sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.