Minden szakmát érintő, tehát össznemzeti ügyre hívta fel levelében a kormány figyelmét a Magyar Mérnöki Kamara (MMK). Mint írják: a rosszul értelmezett takarékosság folytán egyre több a csak angol nyelven elérhető magyar szabvány. Miközben a szabványok lényegében sok esetben olyan súlyúak, mint a jogszabályok, azoknak gyakran csak a címét fordítjuk le – jelezte lapunknak Korda János, az MMK alelnöke. A helyzet az uniós belépésünkkel nem javult, sőt romlott, hiszen azt követően kezdett drámaivá válni, mivel a költségvetés azóta sem biztosít elegendő forrást arra, hogy a közösségben megjelenő szabványokat itthon magyarra fordítsuk. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) ezért az uniótól kötelezően átveendő szabványoknak gyakran csak a címét fordítja le magyarra. A velünk együtt csatlakozó szomszéd országok ugyanakkor – a megjelenésüktől számított rövid időn belül – nagyrészt lefordították saját nyelvükre ezen fontos szabványokat, csak mi nem – mutatott rá Korda János. – Az uniós szabványokat általában a megjelenésüktől számított hat hónapon belül Magyarországon is be kell vezetni – tájékoztatta lapunkat Bíró Béla, az MSZT jogi főosztályvezetője. Az uniós csatlakozásunkkor előírták, hogy belépésünkkor a szabványok területén el kell érjük a 80 százalékos bevezetettségi szintet. Amikor már teljes jogú taggá váltunk, e kötelezettség már százszázalékossá vált, vagyis minden uniós szabványt hazánkban is be kell vezetni, függetlenül attól, hogy van-e rá pénz, vagy sem – mondta Bíró Béla. Ezért – tette hozzá – ezeket jóváhagyó közleményes módszerekkel vezetjük be, ami anynyit jelent: angol nyelven. A főosztályvezető elmondása szerint csak azokat a közösségi szabványokat fordítják le, amelyekre akad finanszírozó. Ez oda vezetett, hogy mára körülbelül 30 százalék alá került a magyar nyelvű szabványok részaránya. Az MMK alelnöke szerint ebben a helyzetben a „karmesteri pálcát” a kormánynak kellene kézbe venni.
A szabványokat felhasználók minden eszközzel támogatnák ezt, ami természetesen anyagi támogatást is jelentene, de nem tudják megoldani, hogy az egyes szakmákra vonatkozó szabványokat ki tegye magyar nyelvű hivatalos magyar szabvánnyá – mondta Korda János. A mérnöki kamara egyébként nemrég egyes szakterületeken felméréseket végzett, és megállapította, hogy például az építmények tervezési (állékonysági, használati stb.) követelményeit meghatározó szabványok esetében a magyar szabványok több mint 80 százaléka – köztük rengeteg olyan, amit sokaknak kell alkalmazniuk – csak angol nyelven olvashatók. Korda János visszásnak tartja, hogy miközben azért küzdünk, hogy a szomszédos országok magyarjai ügyeiket magyar nyelven intézhessék, eközben ezt a jogot nem biztosítjuk a határainkon belül élő magyar állampolgároknak.
Mint mondta, a kamarának tudomása van arról, hogy a szabványfordítás nagy költséggel jár, viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályokat lefordítják, de a szabványokat csak részlegesen. Korda János azt is jelezte, hogy Magyarországnak nem kellene mindent lefordítani, hiszen például a mélytengeri halászatra vonatkozó előírások számunkra nem relevánsak. A szabványok nagy része olyan, amit le kellene fordítani, de nem tesszük. Ezért évről évre szaporodik a lefordítatlan szabványok száma.
A helyzet folyamatosan romlik. Bíró Béla tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 16 ezer uniós szabvány van érvényben, s évente több mint ezer újat vezetnek be. Ez országos, átfogó probléma, mert a gazdaság minden ágát érinti: az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, az élelmiszert, a minőségvédelmet, a fogyasztóvédelmet, az életbiztonságot – mutatott rá Korda János. Szerinte a kialakult helyzet egy rosszul felfogott takarékosság következménye, amelynek hátrányait minden állampolgár megérzi, s alapvetően befolyásolja a magyar életminőséget is. A Magyar Szabványügyi Testületnek mindeközben igen kicsi a mozgástere – tette hozzá –, mert az erre fordítandó milliárdos nagyságrendű öszszeget a Pénzügyminisztérium nem bocsátja rendelkezésére. Az MSZT költségvetési helyzetéről nem kaptunk pontos tájékoztatást, ám Bíró Béla tájékoztatása szerint uniós belépésünk előtt annyival volt jobb a helyzet, hogy akkor még fel tudtak használni Phare-pénzeket is. Információink szerint egyébként a szervezet költségvetése az utóbbi két évben csökkent.
Székházat szeretnének a mérnökök. A Magyar Mérnöki Kamara, amely 1924-ben alakult meg, rendelkezett a mérnökök saját jövedelméből létrehozott székházzal. A reprivatizáció elmaradása miatt a kamara jelenleg nagyon magas költségeket jelentő és bizonytalanságot magában hordozó bérelt irodában végzi közcélú tevékenységét. Mivel a kamara a befizetett díjakból fedezi működési költségeit – köztük azon közszolgálati tevékenységeket is, amelyeket korábban az állami intézmények láttak el –, arra kérik a kormányt, hogy biztosítson nekik egy kamarai székházat. Ezzel az államtól eddig átvállalt feladatokon kívül további tevékenységek vállalását is lehetségesnek tartják. Azonban azt is szükségesnek tartják, hogy az állam támogassa a kamara azon tevékenységeit, amelyek az államigazgatás terheit is csökkentik. Továbbá kérték a kormányt arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós szabványok közül legalább a széles körben használtak magyarul is elérhetővé váljanak.
