Az ásványvízbiznisz még a jegestea-üzletnél is nagyobb ötlet, és ezután vélhetőleg már csak az jön, hogy valaki palackozott levegőt fog árulni, és olyan kampányt csinál hozzá, amitől a palackozott levegő sokkal egészségesebbnek, ózondúsabbnak és kívánatosabbnak tűnik majd az erdeinél.
Az ásványvízreklámok leginkább nyáron szaporodnak, főbb ismertető jeleik, hogy nevető gyerek van rajtuk, karcsú, szép nő, vízesés vagy tenger (érdekes, az Omszki-tó például egyiken sincs), és legalább egyszer szerepel rajtuk a természetes, a felfrissülés vagy az egészséges szó, illetve ezek szabad kombinációja. Némelyik készítői az ásványianyag-tartalomra vonatkozó adatokat is megosztották a célközönséggel (bár őszintén szólva cseppet sem tűnik normálisnak egy olyan világ, ahol már az ötéves gyerek is ellenőrzi a víz nátriumtartalmát).
A vizes hirdetésekkel minden valamirevaló villamosmegálló, europlakát és újság tele van, mert a célközönség garantáltan szomjas, utálja a városban a nyarat, elege van az izzadó aszfaltból és az életéből, meg agresszív is (egyébként is mindenki az, teszi hozzá, és azt hiszi, így akkor rendben van), vesz hát egy ásványvizet valamelyik aluljáróban száz-kétszáz forintért, mert sokba kerül ám a műanyag palackba zárt egészség. Savas vagy mentes? – hangzik el a kérdés naponta több ezerszer több ezer vízlelőhelyen, pénz a kasszába, víz a szervezetbe, műanyag üveg a kukába, vagy csak úgy, a hagyományoknak megfelelően bele a világba, ahol épp elfogyott. Csak Magyarországon naponta több tonna műanyag szemét keletkezik. Természetes. Egészséges. Milliós bevétel, mindennap továbbgyilkolt világ. Mellékesen régen felfedezték az üveget.
Az őzek párzási időszaka miatt van veszély az utakon
