Négyezer magyar a fiatalok kölni találkozóján

XVI. Benedek a katolikus fiatalok ma kezdődő világtalálkozója előestéjén a Vatikáni Rádiónak adott interjújában kifejezte reményét, hogy a kölni rendezvény „friss lendület ad egy öreg kontinensnek”. A pápa fogalmazása szerint bár széles körben elterjedt az a felfogás, hogy a keresztényeknek sok parancsolatot és tilalmat kell tiszteletben tartaniuk, s hogy e terhek nélkül az ember szabadabb lenne, ő mégis úgy hiszi: nem teher, ha valakit nagy szeretet támogat, gyönyörű dolog kereszténynek lenni.

A katolikus egyház 1985 óta minden évben a húsvétot megelőző virágvasárnapon ünnepli az ifjúság világnapját. Az 1983–84-es rendkívüli szentév programjai között szerepelt a katolikus fiatalok első nagyszabású római találkozója. Ennek élménye, valamint az ENSZ által 1985-re meghirdetett fiatalok nemzetközi éve adta az ötletet II. János Pál számára, hogy életre hívja az ifjúsági világnapot.
A világnap tavaszi, vatikáni megünneplése mellett eleinte két-, újabban inkább háromévente világtalálkozóra kerül sor, mindig más országban, amelyen a pápa is részt vesz. Az argentínai Buenos Aires (1987), a spanyolországi Santiago de Compostela (1989), a lengyelországi Czestochowa (1991), az amerikai Denver (1993), a Fülöp-szigeteki Manila (1995), majd Párizs (1997), Róma (2000) és a kanadai Toronto (2002) voltak az állomásai a sorozatnak, amely most Kölnben folytatódik.
Minden világnap előtt a pápa üzenetet intéz a fiatalokhoz, amelyben meghatározza a világtalálkozó témáját. Az idei mottója a bibliai napkeleti bölcsek Jézusnál tett látogatására utal: „Eljöttünk, hogy hódoljunk neki” (Máté evangéliuma 2,2). Az esemény logója a kölni dómot, Krisztus keresztjét, az egyházat szimbolizáló hajót és a napkeleti bölcseket Jézushoz vezető üstököscsillagot ötvözi.
A hatalmas pénzügyi és logisztikai erőfeszítéseket igénylő világtalálkozókat mindig a vatikáni Világiak Pápai Tanácsa és az érintett ország püspökei által felállított bizottság szervezi meg. A rendezvénynek mára kialakult egy általános programja. Eszerint a találkozó első részében a világ minden tájáról érkező fiatalok három-négy napig a szervező ország különböző egyházmegyéinek vendégeiként az ottani egyházi, társadalmi, kulturális élettel ismerkednek. Erre az időre családok fogadják be őket otthonukba. Ezek az úgynevezett előtalálkozók is már a nemzetköziség jegyében zajlanak, hiszen minden egyházmegyébe több országból érkező csoportokat osztanak be. Az idei előtalálkozók kiemelkedő eseménye volt az augusztus 12-i „szociális elkötelezettség napja”, amelyen a fiatalok különböző jótékonysági, szociális programokat valósítottak meg az őket befogadó településeken.
A második részben a fiatalok a találkozónak otthont adó városban gyűlnek össze – ezúttal Köln mellett Bonn és Düsseldorf is helyszínül szolgál –, ahol különféle intézményekben kialakított közösségi szállások fogadják be őket. Három napig délelőttönként püspökök tartanak hitoktatást számukra saját anyanyelvükön, délutánonként pedig számos lelki, kulturális és zenei programon, valamint aktuális egyházi és társadalmi kérdésekről rendezett előadásokon vehetnek részt. Valójában nem hiányzik onnan semmi, ami korunk kultúrájában értékes: zene, tánc, előadások, kiállítások, sport, mulatság. A rendezvény így egyben a világ legnagyobb ifjúsági kulturális fesztiválja is.
Ilyenkor a fiatalok olyan „hagyományos” egyházi szertartásokon és ájtatosságokon is részt vesznek, mint a keresztútjárás, a zsolozsma napi elimádkozása, a szentségimádás vagy az idén zarándoklat a kölni dómba, ahol a középkor óta őrzik a három napkeleti bölcs ereklyéit. Külön programként szerepel a szentatya fogadása. XVI. Benedek augusztus 18-án érkezik meg a Vatikánból, majd a Rajnán hajóval utazik az ünnepség helyszínére, és köszönti a fiatalokat. Végül a résztvevők gyalog teszik meg az utat szálláshelyeikről a világtalálkozó fő programjának helyszínére, amit az esemény tiszteletére Marienfeldre, azaz „Mária mezejére” kereszteltek. Ezen a Frechen település melletti területen a középkorban kolostor és Mária-kegyhely állt, a XX. században pedig külszíni fejtésű bánya volt. A bánya bezárása és rekultiválása után most otthont ad a fiatalok szombat esti virrasztásának, amelyen a pápa is részt vesz, és a zenés műsorokból, imádságból, különféle bemutatókból álló este során beszédet intéz a fiatalokhoz. A mezőn hálózsákban töltött éjszaka után másnap délelőtt kerül sor az ünnepélyes záró szentmisére, amit a szentatya mutat be. A magyar fiatalok kezdettől fogva jelen voltak az ifjúsági világtalálkozókon, de szervezett keretekben csak az 1995-ös manilai óta. A más kontinensen megrendezett eseményekre többnyire csak egy, a magyar egyházmegyék által kiválasztott kisebb csoport tud kiutazni, az európai találkozókon azonban lényegesen nagyobb számban vesznek részt. Így például az idén Kölnben, a határon túli magyarokkal együtt majdnem négyezer magyar van jelen. Az előtalálkozók során elsősorban a közelebbi bajor egyházmegyék fogadták be őket, a találkozó alatt pedig Bonnban vannak elszállásolva. A magyar részvételt a püspöki konferencia megbízásából a Katolikus Ifjúsági Mozgalom szervezi, és a püspökökén kívül számos szponzor adománya támogatja.