SoKo-ügy: eljárást indítanak a cégek

Bár a németországi SoKo-akciók nyomán létrehozott német–magyar vegyes bizottság lényegében befejezettnek tekintette munkáját, s a megoldatlan kérdéseket különböző munkabizottságokra bízta, a tegnapi ülésük után elhangzott tájékoztatójukból kiderült, hogy a fontosabb kérdésekben még mindig nincs előrelépés. Tóth Boldizsár jelezte, hogy bűnvádi eljárásokat fognak indítani az ügyben érintett német államtitkárok ellen.

A tájékoztatón kiderült – bár ez a németek részéről egyszer már elhangzott –, hogy az akciók érintettjeként magyar állampolgár már nincs őrizetben. Mint mondták, a SoKo Pannonia lezárult, s várhatóan pár vádemelésre is sor kerül, a Bunda akció pedig még javában zajlik.
Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy idehaza sem a politikusokat, sem az államapparátust nem késztette valódi cselekvésre a kialakult helyzet, s megmaradtak a levelezésnél és a bizottságosdinál. Hozzátette: pillanatnyilag a jogi helyzet mindenben őket igazolja, vagyis a német SoKo-akciók teljesen alaptalanok voltak. Mint mondta, a Németországban is jelen lévő magyar cégek ellehetetlenítését szolgáló SoKo-akciókkal kapcsolatban a Szövetségi Munkaügyi Hivatal már 2004-ben figyelmeztette a hatóságokat, hogy tevékenységük jogilag megalapozatlan, s a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a magyar cégek elleni eljárások megindításához. A másik neuralgikus pont, legalábbis a németek szerint, a magyar munkavállalók után fizetendő társadalombiztosítási adó volt. A tb-t az államközi szerződés alapján a magyar cégek itthon fizették be, a hatóságok ugyanakkor 26 esetben tb-csalás miatt folytattak eljárást. Mindeközben a bajor egészségbiztosító is arról tájékoztatott, hogy a magyar vállalatoknak nem kell Németországban tb-t fizetniük – világított rá Tóth.
Németországban egyébként körülbelül 300 magyar cég tevékenykedik, amelyek közül mintegy ötvennél tartottak a vámhatóság kommandósai razziákat. A feketemunka visszaszorítása címszóval 2004-ben és 2005-ben véghezvitt SoKo-akciók nyomán több cégnél iratokat koboztak el, számlákat zároltak, ellehetetlenítve ezzel működésüket. Tóth Boldizsár becslése szerint az ezzel okozott kár meghaladhatja az 500 ezer eurót. Az akciók közvetlenül mintegy ötezer magyar munkavállalót érintenek, közvetve pedig legalább húszezer magyar adófizető állampolgárt. Ezért is teljesen érthetetlen a magyar adófizetők pénzéből élő politikai vezetés passzivitása – jelentette ki Tóth. Hozzátette: a Németországban hamis vádak és rosszindulatú feltételezések alapján meghurcolt, néhány esetben már csődbe kergetett magyar vállalkozások és közel 5000 dolgozójuk érdekében a Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete minden hazai és nemzetközi, jogi és politikai fórum felhasználásával megpróbálja elérni, hogy a magyar és a német kormányszervek ugyanúgy értelmezzék a hazai cégek németországi működésére vonatkozó, 1989 óta hatályos törvényeket. El kívánják érni, hogy oldják fel a 47 magyar cég törvénytelenül zárolt számláit, hogy hozzáférhessenek az őket megillető bevételekhez, amelynek egy jelentékeny hányada dolgozóik kényszerűségből ki nem fizetett munkabére. Tóth Boldizsár jelezte azt is, hogy a közeljövőben különböző bűnvádi eljárásokat fognak indítani az ügyben érintett német államtitkárok ellen.