Stagnáló munkanélküliség

Ismét mintegy háromszázezer munkanélküliről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, ezúttal a május–júliusi időszakra vonatkozóan. A tavalyi év azonos időszakában a munkanélküliek száma még alig érte el a 245 ezret, vagyis számuk egy év alatt több mint 54 ezerrel emelkedett.

A jelzett időszak átlagában a 15–74 éves népesség alig 54,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A két évvel ezelőtt mért 5,5 százalékos és a tavalyi 6,3 százalékos munkanélküliségi ráta után, az igen magasra, 7,1-7,2 százalékosra emelkedett munkanélküliségi ráta sem csökken az év eleje óta. Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderül, hogy a szezonális mezőgazdasági munkák miatt a foglalkoztatottak száma elérte a 3 909 000 főt. Vagyis egy éven belül a foglalkoztatottak száma alig kilencezerrel, míg a munkanélkülieké 54 ezerrel emelkedett. Emlékezetes: a szocialisták a 2002-es parlamenti választásokat felvezető kampányban négyszázezer új munkahelyet ígértek. Az Európai Uniónak pedig a konvergenciaprogram részeként olyan ígéretet tettek, mely szerint idén négymillió lesz a foglalkoztatottak száma.
A legdrasztikusabb helyzetben a fiatal, 15–24 éves korosztály van. Az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 19,3 százalékos volt, arányuk az összes munkanélkülin belül 22,1 százalékos. A munkanélküliek 45,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez megegyezik a tavalyi értékkel. A munkanélküliség átlagos időtartama tizenhat hónapnak felelt meg.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi adatokat a szezonális, idényjellegű mezőgazdasági munkák is javították, a szakértők szerint erősen kétséges, hogy a kormány be tudja váltani ígéretét. Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője lapunknak korábban elmondta, hogy idén a tavalyinál magasabb munkanélküliségre és stagnáló foglalkoztatottsági szintre számít. A témában megszólaló közgazdászok úgy vélik, ha a kormány nem csökkenti a közterheket, a munkanélküliségi ráta hosszú távon akár tíz százalékra is felszökhet. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke mindemellett arra is felhívta figyelmünket, hogy a száz lépés program a foglalkoztatás alakulására semmiféle pozitív hatással nincs, ráadásul a munkanélküli-ellátási törvény munkahely-keresési programmá való nyilvánításával további nehézségeket gördítettek az állástalanok elé.
Véleménye szerint súlyos hiba volt a kormány részéről a kis- és középvállalatokat (kkv) támogató Széchenyi-terv leállítása, illetve az arra rendelkezésre álló források egyszeri bérként való kifizetése. Mint mondta, ezzel súlyos államháztartási hiányt teremtettek, s magát a foglalkoztatás bővítésének lehetőségét szüntették meg, ugyanis egyértelmű, hogy a kkv az a szféra, amely leginkább fel tudná szívni a munkanélkülieket. Hozzátette: mivel nincs egy megfelelően átgondolt iparpolitikai fejlesztési koncepció, egy gazdaságpolitikával s erre épülő szakképzéssel összekötve, a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei úgy folynak ki az államháztartásból, hogy a valós folyamatokra nincsenek hatással. Egyértelmű – folytatta –, hogy a magyar kormány munkaügyi politikája e tekintetben teljesen sikertelen, hiszen igen magas szinten stagnál a munkanélküliség, s a kitűzött célok – csökkenteni az állástalanok számát és emelni a foglalkoztatottságot – nem valósultak meg.