A spanyol válogatott egy másik klasszisa, Álvaro Granados szintén megható emlékeket idézett fel. – A meccs után azt mondtam neki, hogy az egyik legszebb dolog, amit a sport adott nekem, az az, hogy a barátja lehettem.
Gyerekkoromban vízilabdázóként a példaképem volt, és az, hogy a barátja, az elmúlt négy évben pedig a szobatársa lehettem, kétségtelenül az egyik legszebb dolog, ami történhetett velem.
Mindig is a csapat érdekét tartotta a szemei előtt, egó nélkül: hiába ő a történelem egyik legjobb játékosa, mindig másokat helyezett előtérbe a csapatért. Mindannyian sokat tanultunk tőle, mert nagyon alázatos, kiváló ember és nagyszerű barát.
Perrone azt is elárulta, hogy a következő terve, hogy ismét találkozzon a szüleivel, akikkel egyetlen nyarat sem tölthetett együtt, amióta 15 évesen elhagyta Brazíliát. Ugyanez vonatkozik a horvát feleségére és két gyermekére is, akikkel még soha nem tudott eltölteni egy teljes hétvégét. – Most időt szeretnék szentelni nekik, aztán majd eldöntöm, mit akarok később csinálni – mondta a kétszeres világbajnokként visszavonuló vízilabdázó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!